"BARLANGÁSZ  :   1800-as évek közepétől  van főnév használatban.   Aki barlangokban túrázó,  kutató személy.     Akkor ez főnév.))"

Ok, azóta jelent "foglalkozást" és előtte? Előtte nem lehetett szavunk arra, aki barlangba ment keresgélni? Ő nem barlangászhatott?  Nem hivatásszerűen, hanem csak úgy ötletszerűen...

 

"MADARÁSZ : már főnévként 1291-ben létező biztosan.   Igeként  elsőként  1423-ban tűnik csak fel."

Ez igaz!

DE! Nem lehet először madarász (főnév) és utána madarászni... Miért nem?

Mert a logika azt követeli, hogy valaki először elkezdi a madarat valamilyen saját céllal "hasznosítani" (pl. rájön, hogy vadászatra lehet használni) és ezután (jóval ezután) aki már csak ezzel foglalkozik és nem csak időnként a saját, hanem rendszeresen a közösség, (vagy mondjuk a király számára) ellenszolgáltatásért azaz foglalkozásszerűen űzi ezt a tevékenységet mint hivatásos madarász (főnévként).

Ugyan ez a képlet a többi foglalkozás esetében is.

 

Furamód itt is igeképzőként szerepel az -ÁSZ képző:

"Igéhez járuló igeképzők" kategóriában: "-ász(ik)/-észik: kotorász(ik), legelész(ik)"

"Névszóhoz járuló igeképzők" kategóriában: "-ász(ik)/-ész(ik): madarászik, egerészik"

Még egyszer előfordul ez a képző, de nem főnévképzőként, hanem a "Különféle jelentések kifejezése:" kategóriában: "-ász/-ész: távirdász, kertész"

Ez utóbbiban láthatóan foglalkozásokat jelentenek a szavak. Gyakorlatilag itt is megvan ugyan az a hármas besorolás, amit korábban vázoltam.

https://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Magyar/31Lakatos/Digi_TK_v2/Szokepzes/szokepzes_es.htm

 

 

Még egy érv: VAD-ÁSZ-AT szó végén az -AT (-ET) főnévképző, amit rendre igék után találunk. (nem találtam olyan főnevet, mely után ez a főnévképző áll)

Ebből is az következik, hogy az -ÁSZ végű szavak eredetileg igék voltak.