Vagy azt az esetet, hogy a Lukács szerinti evangélium anonim, de történetírói vénájú szerzője írja az igazat és nem a Máté szerinti evangélium mese- és szájhagyomány-gyűjtő szerzője.

 

Ugyanis a nyilvánvalóan szájhagyomány Máté féle elbeszélés és a Lukács féle történetírói elbeszélés között orbitális diszkrepencia van. Az elsőről süt, hogy egy kitalált mese (valószínűtlen és megmagyarázatlan történések vannak benne*), a másodikról viszont csak a csodás kinyilatkoztatások meg jelenések kapcsán húzhatja fel a szemöldökét a legszőrösszívűbb szkeptikus. Ha azokat kivesszük belőle, akkor a Lukács féle történet egy kutyaközönséges hihető dologgá válik. Nem úgy Máté féle történet, az menthetetlenül mese.

 

Ha tehát Lukács anonim szerzője közelítette meg jobban az igazságot, akkor bizony a történelmi Jézus i.sz. 6-ban született, amikor is Quirinius volt Syria Provincia helytartója, és Augustustól megkapta a feladatot, hogy tartson censust a frissen hozzácsatolt Júdea területén. És ekkor már Nagy Heródes régen alulról szagolta az ibolyát (pláne, mert Júdea területének Syria Provinciához hozzácsapása amiatt történt, hogy Heródestől a terület fejedelmi címét megöröklő egyik fiát bepanaszolták a zsidók Augustusnál, aki meg rövid úton megszabadult a bábkirály fickótól).

 

 

 

 

 

 

(* Betlehemi csillag, keleti bölcsek látogatása, az uralkodó szerepeltetése a mesében, a betlehemi gyerekgyilkosságok, Egyiptomba menekülés stb.)