Nyilván eléggé absztraktak ezek a szövegek, de szerintem jól illeszkednek mind a jelen korhoz, de úgy általában véve a zenéhez is. A homofób/szexista albérlet hirdetés feléneklése mondjuk tényleg nagyon kortárs-művészi, de azért elmosolyodtam rajta. Belefér. 

Viszont én itt leszek a hangulatromboló, de én frászt kapok az új Cure album szövegeitől.

"I'm outside in the dark wondering how I got so old

It's all gone, it's all gone
Nothing left of all I loved
It all feels wrong
It's all gone, it's all gone, it's all gone
No hopes, no dreams, no world
No, I don't belong
I don't belong here anymore"

"Jaj, de öreg lettem, el sem hiszem". Hát baszki, annyira nem nehéz megöregedni, ha sokáig elkerülöd, hogy meghalj, már kész is a baj, megöregedtél, öreg. Ha pedig nem akarod elveszíteni a szeretteidet, akkor célszerű előbb meghalnod, mint nekik, vagy csinálj gyerekeket, és akkor - ha szerencsés vagy - akkor nem szerettek nélkül fogsz lelépni innét. Ez a siránkozás nekem nem jön be. Mindig is benne volt a Cure-ban a szorongás, és soha nem volt igazán absztrakt a szövegvilág, de most nekem ez kicsit cringe.