A matematikai szingularitás az, amikor a függvény szabályossága elveszik, vagyis kibújik a ráció alól.

A gravitációs szingularitás az, amikor a téridő-kontinuum végtelen görbületet vesz fel. Hogyan kell értelmezni egy görbület végtelenségét? Egy vagy a négy dimenzióban? Hogyan „zsugorodhat” egy sugár,(rádiusz) 4 dimenzióban? A kiterjedés nélküli ponttá való felcsavarodással, elveszik a sugár értelme, vagyis olyan értelmetlen lesz, mint a matematikai szingularitás. Ha tömegpontnak nevezzük, akkor a végtelen nagy tömeg lesz szinguláris, vagyis értelmetlen. A fekete lyukak tömegét az eseményhorizontjuk mérete alapján határozzák meg? Mivel addig van számszerű értéke, vagy szabályossága a műveletnek, amíg az eseményhorizontnak van sugara.

„Mivel a fekete lyuk térfogata az eseményhorizont sugarának köbével arányos, a sűrűség fordítottan arányos a tömeg négyzetével, vagyis minél nagyobb tömegű egy fekete lyuk, annál kisebb a sűrűsége. A galaxisok közepén található fekete lyukak sűrűsége összemérhető a víz sűrűségével.”

Amennyiben a sűrűséget részecskesűrűségnek, vagy energiasűrűségnek veszem, egy x sugarú gömb térfogatában, akkor a növekvő tömeg energia tartalma csökken az eseményhorizonton belül?