Josephus Flavius elmondása alapján Heródes a jeruzsálemi Templom átalakításához, uralkodásának 18. évében, tehát i.e. 27-ben fogott hozzá [1].

Flavius szerint Heródes a 184. olümpia évében lett királlyá kinevezve [2], azaz 776 - (183x4) = i.e. 44-ben,  uralkodásának 18. éve ezért i.e. 27-re esett.

Ezzel szemben a zsidó történetíró egy másik könyvében a Templom átépítésének kezdetét Heródes királyságának 15. évében jelölte meg  [3].

 

A Flavius-tól származó két egymástól 3 évre eltérő információ valószínűleg annak a három évnek tudható be, ami Heródes Rómában történt megkoronázása és Jeruzsálem elfoglalása (királyságának tényleges kezdete) között telt el, ezért joggal feltételezhető, hogy ugyanarra az évre célozhatott az író, mégpedig az i.e. 27. évre, ami 19 évvel előzte meg Júdea királyának halálát. A jeruzsálemi Templom felavatására ∼i.e. 17-ben kerülhetett sor, Jézus születése és Heródes halála előtt 9 évvel. A Templom átépítésének tényleges kezdete feltételezhetően 2-3 évet eltolódott, mivel a zsidók attól tartottak, hogy a nem zsidó származású király esetleg megszegi a nekik tett ígéretét, és átépítés helyett lebontja azt. Heródes a megnyugtatásuk érdekében csak akkor adott engedélyt a bontási munkálatok megkezdésére, miután már a teljes átalakításhoz szükséges összes anyagot a helyszínre szállították, a kőfaragáshoz és egyéb építési tevékenységhez szükséges ismeretekre kellőképpen felkészítették a mestereket, és 1000 zsidó pap számára pedig beszerezték a papi ruhákat [4].

Flaviustól értesültünk arról is, hogy Heródes királlyá kinevezését követő 37. évben távozott az élők sorából [5], ami röviddel az i.e. 8.03.25-ei Peszách ünnepe előtt történt. Néhány hónappal korábban, egy teljes holdfogyatkozás alkalmából  i.e. 9.11.28-án megégettetett 42 lázadót [6].

A történelmi Jézus értelemszerűen Heródes halálát megelőzően kellett a világra jöjjön, mégpedig i.e. 8.02.10-én, amikor a héber kabbala Schemhamphoras-ának kozmikus forrásait felépítő égitestek együttálltak a zodiákusban, ami alapján úgymond bűntelennek tartották. A keresztre feszíttetését szintén a Schemhamphoras egyik kozmikus forrásához időzítették, ami a Peszách ünnep előkészületi napján realizálódott i.sz. 25.04.01-én. Ekkor a születésekor együttállt égitestek egy T-keresztet alkottak a zodiákusban.

Mária születésének, teherbe esésének, Jézus Keresztelő János általi megkeresztelésének idejét szintén nap pontossággal meg lehetett állapítani. (forrás)

[1] - Josephus Flavius: Die jüdische Alterthümer des Flavius Josephus, Zweiter Band, Köln, 1853, S. 340/347-348

[2] - Josephus Flavius: Die jüdische Alterthümer des Flavius Josephus, Zweiter Band, Köln, 1853, S. 256

[3] - Josephus Flavius - Geschichte des jüdischen Krieges oder vom Untergang des jüdischen Volkes und seiner Hauptstadt Jerusalem, Erster Theil, Stuttgart und Leipzig, 1836, S. 94-95

[4] - Josephus Flavius - Die jüdische Alterthümer des Flavius Josephus, Zweiter Band, Köln, 1853, S. 342

[5] - Josephus Flavius: Die jüdische Alterthümer des Flavius Josephus, Zweiter Band, Köln, 1853, S. 447

[6] - Josephus Flavius: Die jüdische Alterthümer des Flavius Josephus, Zweiter Band, Köln, 1853, S. 443