""Z hang a  rá jellemző  cselekvés ,  mozgás kifejező "      ------------   igeképzőként  mindegyik igeképzőre rámondható ez,  amiből meg jó néhány van  nekünk.))     Mivel minden ige cselekvés/történés,  a szófaj  mivolta okán."

 

" Ráadás az  igék nagyrészt eleve mozgással is járnak, tök mindegy hogy z-vel képezzük az igét,  ha történetesen épp  --IK  az igeképzőnk"

Kezdjük azzal, az IK nem igeképző, hanem személyrag....

Egyáltalán nem mindegy, milyen hangot használunk igeképzőnek!

Ezerszer leírtam, most a kedvedért megint megteszem: A különböző mozgások más-más hanggal lettek utánozva. Vannak dinamikus, és kevésbé erőteljes, gyorsan ismétlődők, ilyen az R a Z, melyekkel olyan igéket képezünk, ahol a mozgás is hasonló: ver, túr, fúr, súr(ol), jár, húz, zúz, ráz, fáz(ik).

Vannak pillanatszerű mozgásokat megjelenítő hangok, amelyek kemények (K), lágyabbak (CS) és tompák (T). pl: lök, pök, kenőcs (ami kenődik) kopács (ami kopácsol), tanács (akik tanácsolnak) -at, -et gyakorító igeképző.

Van olyan hang, melyek lágy légies mozgást fejez ki: Lehel, lohol, hűl, hál...

Van olyan, mely a szél hangját, ill a gyorsan áramló levegő hangját utánozza és kicsivel erőteljesebb az előbbinél: mász(ik) kúsz(ik), vesz, tesz, ...

Van ami a súrlódás hangját jeleníti meg: vés, vás...

Stb.

Minden esetben olyan hang került a gyök végére, vagy után, mely olyan mozgást jelent, mint a hang által képzett igére is jellemző. Lásd a fent felsoroltakat.

A magyar nyelvben még ilyen finomságok is vannak!!!