Nem látom értelmét annak, hogy fontossági sorrendet állapítsunk meg a klub csapatai között.
Nyilván a fentebb jegyzett kategória jelzi konkrétabban, hogy hol a helyünk, a figyelem is ezirányú érvényesülést nyer.
Másrészt az első és a második csapat kölcsönhatása ugyanazon célt szolgálja (normális körülmények és menedzselés során).
Kell a csapat, kell a tartalékot, utánpótlást képező alakulat és szükség van a mindkettő kohézióját koordináló, értő szakmai háttérre.
Ha ebből a hármasból bármelyik hiányzik, vagy csak dadog... megette a fene az egészet.
A jelen életszerű kötelessége a jövő biztosítása, esetünkben ez még jó eséllyel gazdaságosabb csapatépítést jelenthet,
mint elengedve a második sort, ötletszerűen (saját sorozatos kárunkon nem tanulva) vásároljuk az "erősítést".
(ajánlanám még sziszi-48 kommentjét is 512020 alatt)
Ne izgasd magad azon, ha infókat (méghozzá némi gyógyírt nyújtó, eredményekről beszámoló) hiánypótló olvasmányt is látsz a kocsma falán,
görgess át rajtuk a számodra érdekesebb írásokhoz.
Én remélem, továbbra is folyamatosan követhetjük fiataljaink útját fórumársaink jóvoltából!
Amiért reagáltam tegnap: az érdektelenség kifejtése erősen emlékeztetett bizonyos cinikusságra,
másod/harmad/többedrendűnek besorolt feladatkezelésre egy illetékes kör részéről...
Nos, ez jobban fájt, mint a Te magánvéleményed.
Írhatnám, hogy rohadtul nem tetszik a kettőben igyekvő srácok felé a tétovaság és a szakmai odafigyelés, felmérés hiányossága legfelülről ...
Még annyit, hogy a "van változás!"-t sem értem teljesen.
Tagadhatatlan, hogy mást látunk, mint Gera fináléjában és ami volt Pinyő prológjában, de a változás valami mást jelent.
Szerintem elmozdulás történt egy mélypontról, nem több.
A hosszú évek óta tartó NB2-es vegetáció során rendre, többször előfordult, hogy nem négy, hanem ennél számszerűen hosszabb győzelmi ritmusban voltunk... és lásd az ezekből eredő változásokat.
Az utóbbi meccsek már nézhetőek voltak, több biztató jel simogatta reményeinket... de az alagút végi fényhez, a valódi változáshoz még át kell jutni néhány zökkenőn...