"Rossebet.

Lehet, hogy i.sz. 6-ban, amikor is hozzácsapták Júdeát Szíria Provinciához, és az éppen legátusként fungáló Quirinius feladatul kapta, hogy tartson egy népszámlálást a frissen szerzett lakosságban, hogy Róma milyen adókat vethet majd ki rájuk."

 

 

Nagy tévedés.

 

Lukács evangéliumából értesülünk arról, hogy Augustus császár utasítására az egész Római Birodalom területén népszámlálást, lustrum-ot tartottak a római polgárok (cives Romani) részére, de ugyanekkor tartották meg a nem római állampolgárok (no cives Romani) részére is az összeírást, a census-t, aminek következtében a várandós Máriának és férjenek, Józsefnek a galileai Názáretből a judeai Betlehembe kellett menniük, ahol aztán elérkezett Jézus születésének ideje.

Ankarában, a Római templom előcsarnokában egy kőbevésett ténybeszámoló (Monumentum Ancyranum; Res gestae divi Augusti - Az isteni Augustus tettei) hirdeti az utókornak, hogy Augustus császár (i.e. 63 - i.sz. 14) az egész Római Birodalom területén három alkalommal tartott lustrum-ot, éspedig i.e. 28-ban (ab urbe condita: a. u. c. 726-ban), i.e. 8-ban (a. u. c. 746-ban) és i.sz. 14-ben (a. u. c. 767-ben).

Lukács feladta a leckét a későbbi idők kutatói számára, ugyanis azt állította, hogy Publius Sulpicius Quirinius (Czirénius) hajtatta végre a census-t, aki akkor Szíria helytartója volt:

"Azokban a napokban történt, hogy Augustus császár rendeletet adott ki, hogy az egész földkerekséget írják össze. Ez az első összeírás Quirinius, Szíria helytartója alatt volt. Mindenki elment a maga városába, hogy összeírják." (Lukács 2,1-3)

Csakhogy Quirinius nem i.e. 8-ban volt Szíria helytartója, hanem a. u. c. 759-től 764-ig. I.e. 8-ban (a. u. c. 746-ban, azaz Róma alapítása után 746-ban) Sentium Saturninum (a. u. c. 744 - 748) töltötte be a helytartói tisztséget Szíriában..

Mire gondolhat ilyen esetben a kutató? Tévedett volna Lukács, vagy talán a misztériumok védelme érdekében szándékosan dezinformált?

Egy harmadik akceptálható variációval rukkolt elő Friedrich Christian Carl Heinrich Münter (1761 - 1830) német luteránus püspök, a koppenhágai egyetem néhai teológus professzora (aki a koppenhágai "Friedrich zur gekrönten Hoffnung" szabadkőműves páholy mestere volt 33 éves korától 13 éven át) az 1827-ben Koppenhágában megjelent  "Der Stern der Weisen - Untersuchungen über das Geburtsjahr Christi", azaz "A bölcsek csillaga - Krisztus születési évének vizsgálata" címet viselő könyvének 99-101. oldalán. Történelmi példákkal is igyekezett igazolni azt, mi szerint nem zárható ki, hogy akkoriban Augustus császár a census lebonyolítása idejére Quiriniust rendkívüli hatalommal ruházta fel annak lefolytatása céljából, de Szíria helytartója nem ő volt akkoriban, hanem Sentium Saturninum.

Ezt hangoztatta a Boroszlóban (Breslau; ma: Wrocław) professzorként tevékenykedő Georg Philipp Eduard Huschke (1801 - 1886) is, az 1840-ben megjelent "Ueber den zur Zeit der Geburt Jesu Christi gehaltenen Census", azaz "Jézus Krisztus születése idején megtartott népszámlálásról" című alapos tanulmánya 64. oldalán, és ugyanezt tette Johann Nepomuk Sepp professzor is az 1853-ban kiadott "Das Leben Jesu Christi, Erster Band - Chronologie des Lebens Jesu", azaz "Jézus Krisztus élete, Első kötet: Jézus életének kronológiája" könyvének 145-146. oldalán.

 

A Názáreti Jézus az i.e. 9.05.20-án történt fogamzását követő ∼266. napon látta meg a napvilágot, mégpedig i.e. 8.02.10-én, amikor a Schemhamphoras kozmikus forrásait felépítő égitestek együttálltak a zodiákusban. Kizárólagosan ez alapján tarthatják a keresztény hagyományok és dogmák bűntelennek és Isten fiának, azaz Filius Dei-nek Jézust, ami persze nem jelentheti, hogy Isten lett volna földi halandó létére.

 

Ez az egyedüli helyes megoldása a kozmikus misztériumra bazírozó Jézus születésének. Minden más, hibás spekuláció. Bővebben itt: Jézus születése és kereszthalála