Lehet hogy többféle klónja van.

Az enyém labruscás, és igen van valami sajátos aromája, amit én ugyan nem hasonlítanék az eperhez, de ugye az ízérzékelés és ízlés személyenként változó.

Viszont nálam nem potyog. Max nagyon-nagyon túlérve. De akkor is inkább rászárad a bogyóhéj a fürtre, miután esetleg a darazsak megcsípik és ott kiszellőzik a leve.

Mondjuk kevéssé támadják.

Jól beérve is úgy kell bogyózni evéshez, vagy feldolgozásnál (annyi van, hogy friss fogyasztás mellett mindig készül belőle pár üveg szőlőlekvár)

A kampós szőrt nem figyeltem meg, dehogy nem éri el a 30 cm-t a levele az tuti.

Inkább ilyen, mint a linkelt képen, persze vannak nagyobbak is.

A fürt is ilyesmi. egyébként ez is elég kerek bogyójú, csak az objektív torzít be.

Az viszont nagyon igaz, hogy a fő és mellékrügyek egyszerre indulnak, és az elején könnyen kitörnek.

Az enyém lengyel kereskedésből van a winnica-eden-ből.