Azaz a TŰZ  más,  hiszen a DÍSZ  szóval  már végképp egyetlen hangegyezés sincsen így most már meg,  úgy meg elég nehéz hangalaki egyezésről beszélni,  ha egyetlen hang sem egyező.))  

 

A T és a D nagyon sok esetben szoros viszonyban álnak egymással, mint a j - gy - g hangok. Ez utóbbiak sokszor ki is váltják egymást. A magánhangzóknál pedig az ÿ - i -ü - ilyen. És ezzel már az egy gyökű tő-elem hangalaki egyezése ki is van pipálva. DÚR -TÚR.

 

 

CzF "Továbbá a d keményebb t-re szeret változni, mint: dobzódik tobzódik, dukmál tukmál, duska tus, dok tok, dombéroz tombol, devernya tivornya"

 

---

 

A tűz és a dísz is ragozott szó. TŰ és DÍ a valódi gyök.

 

 

A Dicsekvés is felTŰnősködés.

 

 

DI, (1), v. DÍ, elvont gyök, melyből közelebb diadal, díj, divik, divat, divályos, dísz, dics, dicsér, dicső stb. származtak. Eredeti jelentése, mint valamennyi származékai mutatják, kiTŰnő,