A "JÁR"  részt már hagynám,  jóból is megárt a sok-----  szokták mondani. 

 

"De ha a rá következő mássalhangzó  határozza  meg a gyök jelentését, miért van ott a SZÁ?  Dísznek?"

 

 

Nem dísznek van ott,  azért van ott mert szükséges hogy ott legyen.   Az a kulcsa a dolognak hogy  jelen esetben a nem a "SZÁ"  a gyökszó,  hanem az SZ +X (valamelyik)  mássalhangzópáros   lesz az igazi jelentéshordozó  gyökünk.  Például  ha  ez SZ_R     amiből példánkban SZÁR  lehet. 

 

SZORZOTTSÁG  értelmű  szavakra mutat az  SZ_R  ,  a toldalékaink is : SZER/SZOR/SZÖR .    A mássalhangzópár viselkedik gyökként fő értelemben.   Ha megnézzük az idevágó  szavainkat , ezt a SOK-SZOROZÓ  értelmet rendszerint megtaláljuk az SZ_R  vázon  ,  nagy részénél  kérdés nélkül stimmelő a mögöttes értelem :

 

SZÁR, SZÁRMAZÁS,  SZEREZ, SZORZAT,  SZÉRIA,  SZŐR,  SZŐRZET,  SZOR/SZER/SZÖR toldalékok,  SZERV,  SZERVEZET,  SZERVEZETT,   SZER  szó önmagában  már,  SZÓR és SZÓRÁS  fogalmai,   SZŰRÉS,  SZÜRETELÉS, 

SZOROSAN  rakott dolgok,  SZIRUP és SZÖRP  és tényleg  SORolhatóak  még nagyon hosszan. 

 

És rá se rántsuk ha találunk nem idevágót,  a többségénél működik,  a szóképzésünk változatossága meg  úgyis hoz elénk kivételeket...