A TŰZ  szó  és a TISZTA  szó  hangtani kapcsolatában én egyáltalán nem vagyok oly biztos.  Főleg emiatt :

 

A  "TŰZ"   szó már egy képzett hangalak a  TŰ-ből,   és a Z hang a szó végén már egy igeképző a FŐ  és a FŐZ  mintájára .   Igeként kezdte a pályafutását a TŰ  szóból,  zászlót  ki TŰ-Z  valaki valahová. 

 

Majd ott van  a TŰZ-ő  nap ,  ami   vitathatatlanul a TŰ  szó képzete,  hiszen  erről a napSZÚRÁS  kifejezésünk is tanúskodik.  A TŰZŐ  nap meg valóban képes  TŰZ  nevű dolgot produkálni,  így  okkal  megvan  a főnevünk is. 

 

A kiejtés akcentusa sokszor sok helyen valójában nem oly lényeges,  nem változtat érdemben a  jelentésben,  de a TŰ  szó  esetén  nagyon is  lényeges, mivel  ez egy  ösztöni hangutánzó reakció  a hirtelen szúrásra  vagy  a  nagy fokú  hőségre,  ez a TŰŰ  vagy  TYŰŰ  de forróság  van típusú  kifejezést még ma is hallhatjuk.    Azaz a szótő  egy valósan hallható  ösztönreakció  pontos megjelenítése. 

 

A  TISZA  az írott emlékeink előtt vagy jó 50  félére is  megvan írva,   ezek meg mind  görög és latin források amelyek  összevissza irkálják le a folyónevet,  de ez a TIS(z)   forma  azért a legjellemzőbb fix pont úgy általában  azért megvan.    Mai leírása szórványosan Z-vel nem tudom mennyire lehet mérvadó,  több  ezer kilométerrel  távolabbról nem feltétlen meggyőző néhány efféle írás ,  mivel egy  földrajzi nevet a helyben élők fognak  nevesíteni  és nem a világ másik felén  fog név születni rá. 

 

Az bizonyos lehet hogy a TISZ  kezdésű  szavaink  a tisztaság fogalmával  kapcsolódóak ,  és  jó eséllyel a kerek számjegyünk a TÍZ  is  ide tartozó lehet. TIZEDES/TISZTES.    A TISZTESSÉG  fogalma  a TISZTASÁG  fogalma gyakorlatilag,  elég erős az áthallás  köztük,  gondolom ez  nyilvánvaló is.  

 

És még egy +  :   Ha egy folyót a régi leírások szerint is gyakran  dicsérik  mert TISZTA,   és mellette meg az érintett folyó neve meg TISZA,   akkor  szerintem  némi esély  lehet az egyezőségre...