"A gy váltást az váltotta ki, hogy  az 1. Sz. 3. személy - "ő mejen" szóformánál ki kellett esnie az n hangnak, mert ha nem, pont ugyanaz a szóalak álna elő, mint a menjen - felszólítás esetében."

Nem értem... Miért kell kiesni az N hangnak? A MENJEN felszólító módban van és nem egyezik a MEJEN szóval.

Ha pedig a MEJEN szót tesszük felszólító módba, akkor MEJENJEN lesz belőle.

Amúgy a MEN gyökről vitázunk, egyébként MEJ gyök nincs a magyarban...

 

Egyébiránt a MEGY és a MEN gyököt is simán lehet ragozni.

Megyek, megyesz, megy, megyünk, megytek, megynek...

Menek, menes, men, menünk, mentek, mennek...

Egyre inkább megerősítve látom, hogy két gyökkel állunk szemben, talán még egy kósza MEJ gyök is létezett...

Ui. a két szó ragozásában semmiféle nehézséget nem látok, viszont láthatóan minden ok nélkül keveredik a kétféle gyök ragozása.

 

""A megy tőigéből csak a megyek, a megnyújtott mégy, és megyünk származnak; a többi idő- és személyragokat a men tőige veszi föl,"

Ez igaz, de van más hasonló végződésű gyökünk is, amiket minden gond nélkül ragozunk... Lásd: ROGY, HAGY....