EFB news

 

Phelios - At the Mountains of Madness
'19es dark ambient anyag; a mögötte álló német srác szinte hetente vasárnap tart live ambient otthoni "koncerteket" yt-n: Martin Stürtzer
ezen név alatt kifejezetten sötét hangulatzenét készít; ráadásul a Cthulhu mítosz hívei biztos kapcsoltak már a címnél; igen, nem tévedés, itt a Nagy Öregeket is megidézik az anyag végére. aki bírja a sötét filmzenéket, tegyen vele próbát.

 

Iotunn - Kinship
klasszik doom Candlemass módra vagy talán még epikusabban; ugyan nem vagyok oda a dallamos pacsirtákért, de van annyira jó a zene és maga az énekes is, hogy ne zavarjon. még ismerkedünk, egész korrekt anyag.

 

The Crown - Crown of Thorns

nyilván nem egy Deathrace King, de roppant üdítő érzés hallgatni. mintha el sem telt volna 20 év, nincs semmilyen megfelelési kényszer mint a népszerűbb pályatársaknál (lásd In Flames, Dark Tranq), csak horzsoló riffek és kalapáló dobok végig. soha rosszabbat!

 

Jerry Cantrell - I Want Blood

úgy fest az AiC őrlángon pislákol, viszont Jerry megint összegyűjtött egy albumra való nótát. nem annyira epikus, sem terjengős, tobzódó mint a legutóbbi Chains anyag (Rainier Fog), egészen sallangmentes amerikai rock/metal. jól is áll a direktebb megközelítés Jerrynek is, rohadt jól játszik továbbra is, na meg legalább ennyire jól énekel. bármeddig el tudom hallgatni, ahogy a Chainst is.

 

Seigmen - Resonans

nem tudom, hányótoknak ugrik be ez az eredetileg '90es évekbeli norvég indusztriál banda (van közük a későbbi Zeromancerhez is). tök véletlen akadtam rá megint, aztán meglepett, mennyire kellemes hallgatnivaló. lehet, hogy nem ismert banda, de kifejezetten van saját arculatuk és egész remek dalokat írnak.

 

Allt - From the New World

djent erősen megnyomott d-vel; de azon bőven túlmutat. svédek, áttételesen van közük a néhai(? vagy ismét mozgolódó?) Vildhjärtához illetve a manapság menő pop/modern Imminence-hez is. viszont ez se nem pop, se nem céltalan djentelés; ellenben roppant kemény megszólalású modern metal (bármit is jelentsen itt a modern jelző). szerintem a maga műfajában kifejezetten ötletes, kreatív; valamint a hangzás és a production 10/10, ennél ma nincs feljebb, nincs súlyosabb, nincs keményebb.

 

Sinistro - Vértice

kedvenc luzitán doomstereim új némberrel a fronton tértek vissza; szerencsére nagyon hasonló mélyebb, alt tónust használ (roppantul nem Nightwish, szerencsére); még a manapság ismertebb holland Dool fronthölgyéhez képest is picit mélyebb a hangja. a zene továbbra is a belassított klasszik Sabbath doom, hangulatos és nem túltolt billentyű kísérettel. tulajdonképp a fado és a doom metal tökéletes elegyét játsszák, számomra egyáltalán nem unalmasan.

 

 

»» akit pedig érdekelne több muzsika, összeraktam és majd időnként frissítem az alább yt playlistet:

https://youtube.com/playlist?list=PL1hVq26HdbuptsldxK-_oTOR5s6epRmK5&si=q6daXiVIhooD6Ovg