Ha valakinek az sem elegendő hogy HUNOR és MAGOR ---- ebből HUN és MAGYAR , tehát történeti háttér + hangalak együttesen támasztja ezt alá, szóval aki ezek mellet is félrenéz, annak úgysem lesz jó semmilyen magyarázat sem.
--
Nézd, nem kell nekem bemutani a finnugristákat. A kis finnugor szakkör okoskodásait az őstörténeti topikban rendszeresen helyére teszem, ha követed valamennyire. Sőt, nekem csinálta ezt a topikot onnan az egyik delikvens, hogy száműzzenek végre a fétis-fórumukról.m
Nekem nagyon jó "Hunor és Mogor" Kézai Simon krónikájából, de mint láod, szeretem a pontosságot és szeretek utánajárni a dolgoknak, hogy pl. mi a MONDA és mit is MONGYUNK el a nyelvünk szerkezetéről. Ha a men(end)ésnek lehet megy képzése, akkor a mon(d)ásnak is lehetett valamikor mogy, amely gyöke a magyaráz szavunkban úgy maradt fönt, hogy a népnév része is egyben. Nem kérhetsz erről más írásos bizonyítékot, mert ha ez így volt, nagyon-nagyon régen kellett történnie, sokkal előbb, mint bármely nyelvemlék, amely a magyar népnévről fellelhető. Viszonylag késői adatok vannak erre. Muager(isz) neve a legelső, akit kapcsolatba lehet hozni vele.
A magysikkal pedig van nyelvi kapcsolat, csak azt szeretik félremagyarázni a finnugristák, hogy a török nyelvekkel sokkal több kapcsolat van, mégpedig alapnyelvi szinten, nem kölcsönzésként.
Ugyanígy az ie nyelvekkel is. Nem csoda, mert a magyar őrzi az ősnyelvi szerkezetet a legjobban, a többi meg elfejlődött melleőle. A fu nyelvek pedig izoláltak maradtak a refúgiumaikban mint egy ősi zárvány.
Ha már tények:
ANONYMUS
GESTA HUNGARORUM
"Dentumoger vagy Dentü-Mogyer, a magyarok legendás őshazája... írja."
viszont Magyarokról beszél a krónikai szövegfolyam többi részében.
Ez tehát egy TUDATOS megkülönböztetésnek tűnik nekem:
"A szcítiaiak ugyanis jó régi népek, s van hatalma Szcítiának keleten, mint fentebb mondottuk.
Szcítiának első királya Mágóg volt, a Jáfet fia, és az a nemzet Mágóg királytól nyerte a magyar nevet."
Iosephus Flavius úgy ismerte őket, mint a Genezis szerint Magógból leszármazott népet, a Japhetitákat, és Szkítáknak nevezte őket
---
Kézai Simon krónikája szintén tudatosan használja ezt a szóformát sokszor említve:
"Hunor és Mogor -ról mesél.
„Mellőzve tehát az eseményeket, mellyek kezdett tárgyunknak színt adnak, vissza kell térnünk Menróth óriásra, ki a nyelvek megkezdődött összezavarodása után Eviláth földére[* 3] méne, mellyet ez időben Persia tartományának neveznek, és ott nejétől Eneth-től két fiat nemze, Hunort tudniillik és Mogort, kiktől a húnok vagy magyarok származtak.
Ugyanakkor a magyarok bejöveteléről beszél a továbbiakban!
Kézai Simon krónikája
--
A Képes krónika változata szerint Hunor és Magor.
Kálti Márknál már Hunor és Magyar a két mítikus alak.
Jóval később.