Szerintem a magyaráz, az érvel, beszéddel meggyőzésre törekedik jelentésű volt mindig is.

 

--

 

Elképzelhetőnek tartom, hogy épp azért kapott +áz képzőt ez a szó, mert a magyar népnév kialakulása is erre az etimológiára megy vissza.

 

-ár névszóképzővel alkotott szavak a cselekvőt jelölő főnevek jelölik. 

 

Természetes, hogy el kellett távolodnia a magy+ar/mogy+ar - mint - megy mintájára "mondó" jelentésű szavunknak, ha ez időben nagyon, nagyon régen történt. Monjuk akkor, amikor a mony és a mond szavaink között áthallás volt. Ha így volt.

 

a mén - menny - megy szavaink között is rokonság van.. szóval nagyon, nagyon réggen.

 

A mén-ből menny ország let, magasságra vonatkoztatva.

A mag-ból magas-ra növés is következik. (A madár szavunk is be tud kapcsolódni itt az eredetbe)

 

Ma mondókánk is tud magva, ill etve magasröptű lenni... ezek a szóképek nem lehetnek véletlenek.

 

(Sőt a mennyiség és a mag között is van rokonság, hiszen kiterjedést, halmazt egybefogó fogalmakról van szó, amely egyúttal a tömörségre is utal.)