„A mezők nyilván változhatnak ott is, ahol nulla az átlagértékük. S az EM hullámok terjedéséhez nincs szükség másra csak ezekre a változásokra. Nincs szükség az E és a B mezők nullától különböző statikus átlagértékére. Ilyenkor egyszerűen a nulla érték körül hullámzanak.”

Ezt lehetne úgy is értelmezni, hogy az E és B mezők statikus értéke, nem mérhető meg egészen a nulláig, csak a lehető legjobb közelítéssel? Annak alapján, ahogyan a Planck értékek sem lehetnek nullák, csak a legkisebbek. Ebben kivételt képez a hőmérséklet, mivel az lehet nulla Kelvin, sőt még mínuszba is átléphet, ha sokkolják az atomokat.  

„A németországi Ludwig Maximilian Egyetem fizikusai egy kísérletben sikerrel törték át a tudomány egyik legismertebb korlátját: ha csak néhány ezermilliomod Kelvin-fokkal is, de sikerült az abszolút nulla fokként ismert 0 Kelvin, vagyis -273,15 Celsius-fok alá menniük.

Az eredményhez káliumatomokból álló kvantumgázt használtak, aminek rácsszerkezetét különlegesen kialakított mágneses mezőkkel és lézerekkel rögzítették. A mágneses mezők gyors változtatásával a tudósok elérték, hogy az atomok a legalacsonyabb energiaszintjükről a lehető legmagasabb energiaszintjükre lépjenek, miközben a lézernyalábok a helyükön tartották őket. Ez a gyors változás tette lehetővé, hogy a gáz néhány ezermilliomod Kelvin-fokkal az abszolút nulla alá süllyedjen.”

És ez az E hullám leszakadva a forrásáról, (a kondenzátorról) 1/r amplitúdóval tetszőleges távolságig terjed az üres térben. Nem kell ehhez ott már semmi más, se töltések, se statikus E és B mező, se semmiféle "fényközeg".

Vagyis létrejön egy olyan rotáció, amit (megboldogult iszugyi) multiplikátornak nevezett, ami önfenntartó addig, amíg valami ebben nem akadályozza meg. Például a kalodába zárt atomok energiaszintjének sokkolása.