"3:  Ez teljesen más dolog amit mondasz. "

Ok, igazad van, mondok mást ugyan azon hangalakú szavakra:

DO jelentései: életben marad, rendbe tesz, megállja a helyét, tesz, csinál, teherbe ejt, megy, elér, ad, sikerül, megfelel, megold, játszik, nyom, becsap, ellát, elrendez, kiszolgál, kiszámít, kitakarít, megfejt, megsüt, megtekint, megtisztít, megél, stb... (a lista nem teljes)

Csak az említettek száma így is 25!!!

GET: kap, fog, kerül (v.mibe) válik (v.mivé), tesz, vesz, jut, hoz, megkap, szerez, ért, elér, eljut, vásárol, rávesz, juttat elhoz, felfog, elfog, bevesz, stb... (itt sem teljes a liosta.

LIFT: felvonó, emelés, segítség, emelkedés, felhajtóerő, légi szállítás, áthelyezés, felold, megszüntet, felszáll, lop... (ez sem teljes lista)

 

"De  egy képjel és ékjel esetén  aki ezt "lefordítja"  ott egyetlen fixen létező hangalakot   várnánk mint megoldás,"

Amint fentebb láthatod, egyetlen "ékjel" azaz szó sokszor tucatnyi, vagy annál is több  jelentést hordoz.

Miért várod egy 5000 éves nyelvtől, hogy egyetlen ékjelenek csak egy olvasata/jelentése legyen, mikor egy  fejlettebb, nagyobb szókinccsel rendelkező nyelvben is akár több tucat jelentése is van egyetlen "jelnek" azaz szónak?

 

"A kimondott szónak  csak egy alakja lehet,  még ha épp több is a jelentése."

Egy alakja van, hiszen ugyan az az ékjele. A jelentése pedig attól függ, hogyan ejtjük. Tehát egy szóalaknak több jelentése (kiejtése) van, csakúgy, mint manapság. A magyarban is vannak ilyen szavak: Vár, dob, fűz, ér, fog, zebra, nyúl...

Értem én, hogy az zavar Téged, hogy van egy ékjel és annak többfajta kiejtése, és még a kiejtések is többjelentésűek, de ez az írásrendszer sajátosságából fakad, Ők nem betűket írtak le, hanem gyököket, és nem annyit, amennyi a szókészletük, hanem kevesebbet, így a szövegkörnyezetből derül ki, melyik olvasata és annak melyik jelentése érvényes az adott esetben.

 

"4:  "ha ma is csak hangokkal kommunikálnánk...."
Hát úgy nem lehet kivitelezni alapszinten sem a kommunikációt,"

Az igaz, hogy azzal a nyelvvel még nem lehetett a mai értelemben beszélgetni, de arra már elegendő volt, hogy egy kezdetleges emberi lény néhány fontos dolgot közöljön társaival.

Nem is volt szükségük még másra, csak ennyire.

Ez az emberi kommunikáció alapja, kezdete, ami már az állatvilágban is kimutatható, hiszen ők is kommunikálnak egymással. (hangokkal is) Igaz, ők (az emberszabásúak) jelen tudásunk szerint csak érzelmeiknek szándékaiknak adnak hangot, tárgyakat, jelenségeket még nem tudnak hangokkal azonosítani, mert nincs hozzá hangkészletük. Az ember beszéd kezdetét attól a ponttól számítom, mikor már a hangutánzó hangok megjelenésével az érzelmeiken kívül, tőlük független dolgokra, eseményekre, azok jelölésére is volt néhány hangunk.

 

Ezek megléte nélkül egyszerűen nem lehet tovább lépni, nem lehet gyököket szavakat alkotni.