HON és HUN lényegét tekintve egy. Ezt sokan így tartják nem csak én. Már az 1700-as években író, egy bizonyos Keresztesi József is ezt állapította meg :
"Végre, a mit keresünk , a HON-ból lesz birtokos személyt jelentő (arra utaló) név, HONOS és HUNOS, kettőztetvén és meg is lágyulván HONNOS , HUNNYOS, azaz : kinek van háza, hazája, helye."
Tehát hon-hun alatt ugyanazt érthetjük, a történetíróknál valóban hol így és hol úgy volt ez leírva. De a nemzetközi országnevünk a HUNGAR dolog is a mai napig sok helyen HONGAR/HONGRI és ezek hasonmásai, nincs érdemi különbség hogy U-val vagy O-val van ez írva le.
Továbbá : A hunok területét gyakran hívták a HONNOSOK földjének, egyértelmű a kapcsolat, tehát itt is megvan az átjárás.
Továbbá: Az ITT-HON szavunk is régről sokszor ITTHUN , tehát átjárható a kettő.
Továbbá: A helyre kérdezés egyik régies szava a HUN, a másik meg a HON még Zrínyi gróf is így verselt, és mindkettő használatos volt. Újfent van átjárás a HUN----HON között, a világon semmit sem jelent különbségben ez a kis akcentusbeli eltérés, a lényeg ugyanaz marad.
Továbbá: HON szóhoz köthető a HONNÉT/HONNAN kérdőszavaink is, ugye szintén helyre kérdezünk rá.
Na most a "honnét" is volt HUNNÉT is, azaz megint ott vagyunk hogy gond nélkül átjárhatóak az O és az U hangos verziók. Kvázi simán cserélhető, nem okoz érdemi jelentésváltozást. Cz-F HON (1) is hasonlóan vélekedik.
Az hogy a hunok lovas nép voltak ez éppen igaz, de sokkal többek voltak ők ennél. Meg akkor az a ló volt a kor Ferrarija.)) De a társadalomszerveződésük igen fejlett volt, ezt nem én találom ki, hanem a kínaiak (kutatóik) akik népként sok évszázadig a szomszédságukban éltek, és valószínűleg a legtöbbet tudják róluk, hiszen még be is épült hun törzs közéjük.
Letelepedtek, földet is műveltek, kereskedtek, pásztorkodtak, ötvös és egyéb művészetekkel és tudással rendelkeztek, településeket építettek fel.
Nagyon is HONNOSAK voltak ők, ráadásul hatalmas területen...
