Visszatérve a Magyar népnévre - mert ez volt a kiindulópont - nagyon röviden a következőt tudom mondani:

Először nézzük meg, hogyan neveznek minket a világ különböző nyelvein.

Azonnal szembeötlő, hogy az igen nagy többség hungar/venger valamilyen változatát használja. Ugyanakkor a közvetlen szomszédaink - nyilván tőlünk hallva - a magyar nevet ismerik:

cseh: maďarský,

bosnyák: mađarski

horvát: mađarski

román: maghiară

szerb: mađarski

szlovák: maďarský

szlovén: madžarski

 

 

Érdekes módon néhány déli nyelvterületen is ezt a megnevezést ismerik: (Jó közelítéssel madzsar kiejtéssel - én így hallottam az araboktól, törököktől)

azeri: macar,

arab: almajaria

kurd: macarî

perzsa: mojarestani

török: macarca

Zárójelbe: a finnugor "rokonaink" sajna nem ismernek minket, ők hunoknak neveznek... Ők nem találkoztak magyar, legföljebb magyarul (is) beszélő hun törzsekkel. Viszont az arabok, perzsák meg csak magyarokkal érintkezhettek, hiszen ők így is neveznek minket. Ha a mai szomszédaink magyarként ismernek, akkor joggal tételezhető fel, hogy a déli népek is egykor szomszédaink lehettek....

Most gondoljunk az eredetmondánkra: Hunor és Magor két népet személyesít meg a hunokat és a magyarokat. Az egyik - a hun - a sztyeppén, a másik - a magyar - a déli vidéken volt honos. Volt-e közük egymáshoz? Talán igen, hiszen sok magyar szó lelhető föl az északi/sztyeppei népek nyelvében. Továbbá kétféle a származásunk is, egyik a sztyeppei-hun turul mondakörhöz (Hargitaoszhoz), a másik a déli Nimródhoz, a sumer Boldogasszonyhoz és annak hét lányához kapcsol bennünket. És persze, szóegyezések sokasága itt is megtalálható...

 

Most térjünk vissza népnevünk eredetéhez, jelentéséhez. Miután tisztáztuk, hogy két népről van szó (mely feltehetően nyelvi, és etnikai rokonságban is állott, de  jóval korábban  különválhatott, mielőtt a két nép újraegyesült) így a két népnevet tegyük górcső alá.

Az egyik a hungar. Ez az egyszerűbb, ezért veszem előre, hisz' láthatóan ez egy összetett szó, a HUN és a GAR szavakból. Ezek mindegyike ma is ismert: A HUN-t nem kell magyarázni, és a GAR-t sem sokáig, mivel ma is használatos kifejezés. Pl nagy GARral jön valaki. Azt jelenti, nagy erővel, többedmagával. Akkoriban jelenthetett tömeget, népet ami meg is felel a népnévbeli jelentésének, HUN-NÉP.

A magyar szó bontása kissé bonyolultabb, de távolról sem nehéz...

Rengeteg helységnévben szerepel ez a név különböző formában: Egyszerűsítve: Maggar, Maghar, Mahgar, Mggar,

Induljunk ki abból hogy itt is a "nép" jelentésű GAR szóval állunk szemben, így az első tag a MAG, vagy MAH lehet.

Nos, a MAG jelentése sem okoz gondot, hiszen perzsáiba, konkrétabban a káldeusoknál, médeknél a tudósokat/papokat MAGusoknak nevezték.

A népünk ezen neve ezek szerint MAGus/TUDÓS-NÉP.