Rómaiaknak írt levél   9. fejezet: 1…33 v   

  A zsidó nép meghívása.  8 Csupán „Izsák leszármazottjait hívják utódoknak.” Más szóval: nem a testi származás szerinti utódok Isten gyermekei, hanem az ígéret gyermekeit nevezik utódnak. 9 Az ígéret ugyanis így hangzott: „A maga idején eljövök és Sárának fia lesz.” 10 Ugyanígy volt ez Rebekka esetében is, aki egytől, Izsák atyánktól foganta fiait. 11 Mielőtt még megszülettek, és jót vagy rosszat tettek volna – hogy Isten szabad választása, 12 amely nem a tettektől, hanem a meghívó akaratától függ, érvényesüljön –, Rebekka ezt a kinyilatkoztatást kapta: „Az idősebb szolgál majd a fiatalabbnak.” 13 Az Írás is ezt mondja: „Jákobot szerettem, Ézsaut gyűlöltem.” 14 Mit szóljunk ehhez? Nem igazságtalan az Isten? Szó sincs róla……

16 Eszerint nem azon fordul a dolog, aki erőlködik vagy törekszik, hanem a könyörülő Istenen……

18 Tehát azon könyörül, akin akar, és azt teszi megátalkodottá, akit akar. 19 „Azt kérdezheted erre: Miért von mégis felelősségre? Hiszen ki állhat ellen akaratának?”

20 Ember, ki vagy te, hogy vitába szállsz az Istennel? Vajon megkérdi-e az anyag megmunkálóját: Miért csináltál ilyennek? 21Vagy nincs-e hatalma a fazekasnak, hogy ugyanabból az anyagból az egyik edényt díszesre, a másikat közönségesre formálja? 22 S ha Isten meg akarja mutatni haragját és hatalmát, s mégis elviseli nagy türelemmel a harag edényeit, amelyek megértek a pusztulásra? 23 S viszont, ha az irgalom edényein, amelyeket dicsőségre készített, dicsőségének gazdagságát akarja megmutatni? 24 Ilyeneknek hívott meg bennünket, nemcsak a zsidók, hanem a pogányok közül is, 25 amint Ozeásnál mondja: Népemnek hívom azt, amely nem népem, s kedveltnek azt, amely nem kedves nekem. 26 És ahol azt mondják nekik: „Nem vagytok az én népem”, az élő Isten fiainak hívják majd őket.

30 Mit szóljunk ehhez? A pogányok, akik nem törekedtek a megigazulásra, megigazultak, mégpedig a hitből igazultak meg.