Nos, kezdem a szombati Hungarocon rendezvénnyel. Ennek jelentős része a Star Trek jegyében zajlott, amit nem is bántam, mert jó néhány részét ismerem, egy részét még szeretem is, de a kezdeti részek nem tartoznak e közé, annyira tipikusan hidegháborús történet, mi vagyunk a jófiúk, a klingonok pedig a rosszak. Azért a Voyager már tetszett, Picard kapitány történeteinél már úgy fogalmaztam, hogy a történet felnőtt, és ez még igazabb a Deep Space 9 esetén.

No de ezt nem is folytatom tovább. Akadt viszont jó néhány olyan előadás, ami érdekelt, néhány esetben a téma, más esetekben az előadókat kedvelem. Először az És te hogyan élnéd tól az Apokalipszist? került sora, Magamban azt mondtam, hogy sehogy! Gondolatban hozzátettem, hogy jó időben jó helyen kell lenni, lásd Malevil.

Csakhogy itt nem erről volt szó, hanem az ilyen témájú számítógépes játékokról, amik szintén fejlődtek az idők során. Nem csak vaktában lövöldöznek, de olykor komoly döntéseket kell hozniuk. Ha beérnek egy településre, akkor ne irtsuk ki a falut, próbáljunk alkalmazkodni. Ez persze a falu részéről is fennáll, kell-e akár a munkaerő, akár a fegyver, esetleg a férfi.

Miután egy ilyet sem ismerek, ennyiben hagytam.

Annál érdekesebb volt a következő előadás, amiben Lente Gábor beszélt az Arrakis (lásd: Düne, könyv és film) biotermodinamikájáról beszélt, ami igazán csodás kifejezés. Nos, ebből kiderült, hogy a termoruha nagyon nem jó ötlet, ha ezt használják, hőgutát kapnak benne.

Ez után elvonultam a szomszédba lángosozni, arra értem vissza, hogy a húsz éve újraindított Galaktikát köszöntik.

Utána újabb érdekesség jött, a tudomány a fantáziavilágban. Nagy Ádám beszélt a fantáziavilágok tudományáról, Nem, nem a fizikáról, a társadalmi vonatkozásokról. A szerzőtől megvan a Nevelj jedit, illetve az SFF politológiája című könyvei. Nos, itt is közismert filmekre-könyvekre hivatkozott, például a Harry Potter történetekre. Ezzel csodásan lehet illusztrálni a buillyng fogalmát, ami nem csak a diákok, de a tanárok is elkövethetnek. lásd Python professzor esetét. A közigazgatási eljárást pedig Shrek esetével illusztrálta, akitől el akarták venni a kedvenc mocsarát.

Aztán három íróval beszélgettek, szimpatikus emberek, de a könyveiket nem óhajtom elolvasni!

Utána újabb írók, az MU (Mysterous Universe) történeteiről beszéltek. egyet-kettőt olvastam belőlük, de ez nem az én  műfajom. Na jó, a Korona hatalma még tetszett is, főleg a szatirikus része. Azért lehet, hogy még nem adom fel, sort kerítek egynéhányra.

Utána a Monolit, illetve a Preyer Hugo díj átadás következett, majd Nemere István jelent meg, elhozta a Képes Gáborral közösen írt könyvet, a Ház a kráter peremén címűt. Meg is vettem, és mindkettőjükkel dedikáltattam.

Miután Nemere István nemsokára nyolcvan éves lett, egy kis előzetes felköszöntőt is rendeztek számára.

Még volt egy sci-fi kvíz, ami érdekelt volna, de kissé elfáradtam, ezért mind én, mind a szintén ottlévő Kati is úgy döntött, irány haza!

Holnap folytatom a Néprajzi Múzeummal, bár sok újat nem tudok erről írni.