"Megértettem, hogy a vonatvezető úgy látja, hogy az alagút elején lévő ajtót a bakter előbb csukja be és nyitja ki, mint a hátsó ajtót, bár kétségkívül a Lorentz elmélet alapján értettem meg."

Akkor rosszul értetted meg.

Ugyanis a "létraparadoxon" arról szól, hogy FIZIKAILAG a gyorsan mozgó test nem torzul semennyit. Ha ugyanis éppen rajta ülsz, akkor a torzulatlan sajáthosszát mérheted. Viszont "ugyanakkor" az álló megfigyelő rövidebb hosszt mér, éppen amiatt mert ami neki egyidejű végpontoknak számít, az a mozgó megfigyelő szerint a test keddi és csütörtöki vége. Nincsenek egyidőben azok a végpontok a mozgó testen, amik között az álló megfigyelő a hosszt méri! Ez okozza az egész hosszkontrakciót. Az egyidejűségek relativitása.