Amikor a Hraskó Gábor Relativitáselmélet c. könyvében leírt ugyanolyan gyorsítású motorvonatokról írtam, akkor elfelejtettem említeni, hogy azután magyarázza a kialakult hossz állapotokat, miután állandó sebességre gyorsultak fel (nem gyorsulnak tovább, mindkét motorvonat azonos sebességgel megy). Azaz ez már a speciális relativitáselmélet esete. Itt ad egy elképesztő magyarázatot arra, hogy, miért nem látszik a két motorvonat közti távolság kontrakciója. Utána elemzi azt az esetet, hogy amikor még áll mindkét motorvonat, az első motorvonat végéhez rögzítünk egy rudat, ami átnyúlik a második motorvonat elejére. Ezután azonos gyorsítóprogrammal mindkét motorvonatot állandó sebességre gyorsítjuk fel. Mi fog történni? A tankönyvi magyarázat szerint a rúd részecskéi közti kölcsönhatás megváltozik, létrejön a Lorentz kontrakció, és a rúd hátsó vége lecsúszik a hátsó motorvonatról. Észre kell venni, hogy ez a magyarázat a Lorentz elméleten alapul: v sebességre gyorsítás után létrejön a Lorentz kontrakció. Tehát a speciális relativitáselméletbe be kell csempészni a Lorentz elméletet. Ez furcsa helyzet.

Megértettem, hogy a vonatvezető úgy látja, hogy az alagút elején lévő ajtót a bakter előbb csukja be és nyitja ki, mint a hátsó ajtót, bár kétségkívül a Lorentz elmélet alapján értettem meg.

Elismerem, hogy a nagy gyorsítású feladatot rosszul oldottam meg, mert a deformáció sebességét végtelen nagynak vettem.

Továbbra sem látom azt, hogy hajlandóak lennének értekezni a nemadiabatikus Lorentz konrakció elméletileg megjósolt jelenségéről. Nem kellene ezt a témát úgy kerülgetnetek, mint macska a forró kását! Nem lehet tabutéma!