Akkor sorrendben.

Nem, nem mindig látom jól a pocsétát. Többnyire az elején elbambulom az ívet, mint kisgyerek a tűzijátékot és... Hát ezt is tanulnom kell. A megfelelő szögből, a megfelelő sötétítés mellett tűrhetően látom - sokkal jobban, mint az mma esetében. 

A pálca leolvadása azért tűnik esetlegesenek, mert nem is használtam. :) Ez kettő 1,5mm-es lemezdarabka volt, 40 amperral baszogatva. Tehát kevés volt az amper is - azért is olyan széles az elszíneződött terület. Legközelebb ha lesz ilyen, megkínálom hatvannal, hátha elfogadja.

Kerámiázva számomra egyszerűbb volt tartani az egyenest. De nem akarom erőltetni ezt a megoldást, egyelőre maradjon csak minden a levegőben. Mert engem sohasem a legegyszerűbb dolgok vonzottak. :) Ezért is szopatom magamat a tompábbra hegyezett wolframmal is, mert azzal állítólag nehezebb szépet alkotni... :] Meg még mindig nem tudom rendeltetés szerűen használni a jobb kezemet, mert leszakadnak az ujjaim. Volt némi csavarozni való minap. :D De azért legalább megpróbáltam...

A jobban képzett kollégákat meg hagyjuk is inkább... Túl sok a nosztalgia és kevés az új technológiák iránti érdeklődés. Az egyiküknél azon csodálkozom, hogy a varrat belseje nem fekete, de hát mindegy is.