Gyorsul a magyar beszéd

Minden nyelv tempója gyorsul idők folyamán. (...) De századok alatt. De az a gyorsulás, amit csak 50 év alatt megfigyelhetünk, nem a természetes kopás, rövidülés, tempó-változás, hanem valami, a nyelv szellemével ellentétes tünet, ami ellen szót kell emelni.

 

1. Csak az értelmiség. Vannak ugyan tájszólásaink, gyorsabb beszédűek a rendes, átlagos magyar beszédnél. De nem erről van szó. Idegen nyelveket tanuló, városlakó emberek nyelvéről. A leggyakrabban tanult idegen nyelvek, német, francia, olasz mind gyorsabb a magyarnál. Az angol legkevésbé. Azok gyorsítják meg, akik idegen nyelvet is beszélnek.

 

2. De azok is, akik nem beszélnek rendesen idegen nyelveket, más okból kényszerülnek. A magyar stílus újabb fejlődésének egy hibájára nem mutatunk rá. (Stilisztika?) Cikkek, szónoklatok végtelenül terjengős, szószátyár módja. Cikkek: soronkénti, ívenkénti díjazás (elég alacsony), ezért nyújtják. Viszont felolvasva inkább érezhető, ezért sietnek. Általános tempó, egyes szavak zsugorítása (szocjalizmus, imperjalizmus, sőt négytagú imperializmus). Amíg idegen szavakra szorul, kisebb baj. De magyar szavakra is kezd rákapni ez az idegenes ejtés, kikezdi a magyar szótagok egyenrangúságát, a kvantitást (Sauvageot). Ez már nagyobb baj. Ez nyelvünk védendő sajátsága, versköltészetünk alapja.

 

Magyar stílus és hangos beszéd együtt jár, együtt romlik. Álljunk elébe? Tanuljunk újra kevesebb szóval többet mondani. Ez jellemezte nagy íróinkat mindenkor. Azt azután nem kell sietve elhadarni, meg lehet adni minden szónak a megillető ritmusát, zengését, nem kell elrontani nyelvünk zenéjének gyönyörű harmóniáját.

 

Gyorsuló beszéd okai

1) Általában az élet gyorsulása, közlekedés, idegesség, két háború, nyugtalanság.

2) Leányiskolák.

3) Stílus: terjengős, szószátyár. Folyóiratok terjedelem után fizetnek. Bőbeszédűség átterjed a szónoki beszédekre, amiket úgyis olvasnak. Írógép! Sok szóval keveset mondó írást a felolvasó akaratlanul is gyorsít, mert érzi, hogy keveset mond. Nyomósítja a szótagokat: imperializmus hat szótagából négy lesz. Ebben már közrehat. 4) Idegen nyelvek hatása, amelyek a hangsúlyos szótagok árnyékába kényszerítik a többit, míg a magyar szótagok egyenrangúak.

 

Gyógyszer: ének. A rendszeresen éneklő gyermek megtanulja hangját helyesen használni, az iskolaudvar óraközi zaja is kulturáltabb lesz éktelen, hangrontó ordítozás helyett. Aki énekben megszokja a szavakat épségben kiejteni, beszédben sem fog elkenni, elhadarni.

 

Budapest nyelve

Antinomia: épp a főváros nem lehet minta. (...) száz éve még nem tudott magyarul. Baksay: három nap Pesten, már nem tudokmagyarul. Kultúr-terror. Kiss három nemzedéke. Apa még tökéletes, fia előkelő ügyvéd, már „értelmiségi”. Terror egész országra. Rádió. Ha nem sikeról visszatéríteni: az egészország nyelve magyartalanná fog válni. Filharmóniai műsor még 1896-ig (?) kétnyelvű: zeneértők nem tudtak magyarul. Kapard meg a pestit: kibúj a német. Zsidó is volt jó, Balassa, Beregi.

 

Folyt.köv.