Egyetértek veled és valami effélére próbáltam célozgatni a hozzászólásom első részében. Másfelől pedig

az emberünk, éppen a rémesen túltolt tömeg-gyarapítása miatt eddigre már szinte csak cammogni volt képes. És ez alapvetően közrejátszott abban, hogy mind a stílusa, mind a fegyvertára borzasztó egysíkú

volt. Ráadásul, emellett még rettemtő komikusnak tűnt (szerintem inkább tragikomikusnak mondható). Éppen emiatt is, úgy gondolom, hogy a Szövetség nem vállalhatott be egy ilyen kinevező döntést, még egyfajta méltányossági alapon sem, mert az egész a komolytalanságba fulladhatott volna. És valóban,

az 1993. Kyushu-iól, kisebb-nagyobb döccenőkkel, képes volt megőrizni Ozeki rangját, de a rákövetkező időszak - egészen az 1997-ben történt visszavonulásig, lényegében egy vesszőfutásnak tünt már - csak.