Két különböző modell, azért. Én folyamatosan a klasszikus (nem kvantumos) ált.rel.ről beszélek, mert ahhoz van egy jól körülhatárolt, egyértelmű matematikai modell (meg azt elég jól értem is). Onnantól kezdve válik bizonytalanná a dolog, ha kvantumos jelenségeket akarunk tárgyalni görbült téridőn, márpedig a Hawking-sugárzás ilyen. Ez ugye egy határesete lenne a még nem létező kvantumgravitáció-elméletnek, és mint ilyen, egy csomó bizonytalanság, ismeretlen szabad paraméter van benne. Tehát abban sincs nagyon egyetértés, hogy miként néz ki pl. a Penrose-diagramja egy összeomló anyaggömbből kialakuló és később Hawking-sugárzással elpárolgó fekete lyuknak. Itt ez a cikk 2019-ből: https://arxiv.org/pdf/1907.04879, ahol numerikusan vizsgálták a kérdést, és a végén a fekete lyuk-eseményhorizont fogalmak újradefiniálására tesznek javaslatot. Szóval jelenleg nincsenek egyértelmű válaszok arra, hogy mi a helyzet a Hawking-sugárzással. Szigorúan véve még azt sem tudjuk biztosan, hogy van-e? Attól, hogy kísérletileg kimutassuk, még nagyon messze vagyunk, az elmélet meg ugye képlékeny eléggé. Ha tippelnem kéne, azt mondanám, hogy létező dolog, mert egy elég egyszerű jelenség, ráadásul van lapos téridős megfelelője (Unruh-effektus), utóbbira állítólag részkegyorsítóban már láttak közvetett bizonyítékot. De hogy mi van ezen túl - arról a nálamnál nagyobb szakértők is vitatkozgatnak jelenleg.