"Nagyon zavaros amit írsz. Nálad minden egyes hang egy ősgyök amiből simán lesz nálad egy kétmássalhangós gyök is, amielyek ugyanakkor egyenértékű összetételek."

Pontosan! Minden hangnak ma is felismerhető jelentése volt/van. Ugyanis amíg nem voltak szavaink, gyökeink más lehetőség híján kénytelenek voltunk csupán hangok által kommunikálni. Ezekből az önálló jelentésű hangokból lettek a két, majd három hangból álló összetett gyökök, melyekből később a mai szavak épültek föl.

Természetesen minden összetétel a kéthangú gyököktől az összetett szavakig, az összetevők saját jelentése alapján történt, mert ez az egyetlen értelmes és logikus megoldás.

Teljesen naiv dolog azt képzelni, hogy egy hang jelentés nélkül módosítja a gyök, vagy szó jelentését. Miért tenné?

 

"Ennek semmi értelme. Egyetlen hang akkor lehet szerintem csak gyök, ha sok olyan származéka van, ahol a második mássalhangzó csak módosító értelmű. Mint pl az evés, eszik, emik, étkezik esetében."

Minden hangnak rengeteg származéka van függetlenül attól, hogy hol foglal helyet egy gyökben, és nem csak a mással-, de a magánhangzók is megváltoztatják a gyök/szó jelentését. Különbség van a LE, a LÉ, LŐ, és a LÓ közt,    a JÓ és JÉ, FŰ és a FA, a TŰ és a TÓ, közt,   az ÉSZ az ŐSZ az ÁSZ, az ÚSZik,     az AL, ÁL, ÉL, ÓL, ÖL, ÜL közt...

Jól látható, hogy itt a magánhangzók változtatják meg a gyök jelentését a gyökben elfoglalt helyüktől függetlenül.

A második mássalhangzónak nem módosító szerepe van, hanem az egy másik gyök hangja. Nem módosító szereppel került a gyökbe, hanem azért, mert a jelentése által egy másik dolog megnevezésére szolgáló másik jelentésű gyök született meg.

A fejfa, fejléc, fejfedő, fejkendő, fejadag, fejbőr, fejtető szavakban a második tag nem módosít semmit az első tag jelentésén, hanem egy teljesen más jelentésű szót alkot vele. És főleg nem módosítja a másik összetett szó jelentését. Pl a fejléc nem módosítja a fejfa jelentését.

A LÓ nem a LÉ módosult változata!!! És az imént felsorolt kéthangú gyökök egyike sem módosulata a másiknak.

 

Megint megkerülted a kérdést.

Még egyszer: Hogyan alakult ki a VÁL gyök?

Részletezem, hogy mire vagyok kíváncsi:

Miért ezek a hangok alkotják?

Miért kezdődik V hanggal?

Hogyan keletkezett a VÁ gyök?

Miért van L hang a végén? És miért pont L hang és nem R?

Jelentenek-e a gyökben lévő hangok valamit, vagy sem?

 

Főleg az utolsó kérdésre adott válaszod érdekelne.