"Semmi ilyesmi nincs a magyar nyelvben.!

---

Mármint köztes jellege az "ly" hangnak.

Pont fordíta van. Az ősmagyar szavak -u véghanzója ha az l előtt állt, ez a j felé lágyította el a szó vég i l - hangot.

Ha pedig ikes igében li kapcsolat volt, ez ii a j felé lágyította a hangkapcsolatot. Ennyi bőven elég, hogy általánossá váljon.