„Az asztrológiai világkorszakok

A csillagászati év kezdete a tavaszi napéjegyenloség (március 21.), ezzel indul az új ciklus, az állatöv KOS jegyével. A Nap évröl évre a tavaszi napéjegyenlöség idején nem ugyanazon a ponton áll, mint az elözö évben. Ennek oka a földtengely elmozdulása. A tavaszpont tehát lassan végigvándorol az ekleptika (a Nap látszólagos pályája a Földröl nézve) körén, mégpedig az állatövi jegyek sorrendjével ellentétes irányban, hátrafelé. Ez a precesszió jelensége.

A nap a tavaszpont vándorlásának útján 72 év alatt tesz meg egy fokot, 2160 év alatt halad át egy állatövi szakaszon (30 fok), 25920 év alatt pedig bejárja az ekleptika egész körét.
Az egész kört, a 25920 éves ciklust Nagy Napévnek nevezzük, az egy-egy jegyre terjedö 2160 éves szakaszok a Nagy Napév hónapjai, a világhónapok; az egy fokra jutó 72 esztendös út pedig egy-egy világnapnak felel meg.

Ezeknek az idöegységeknek  nagy a jelentöségük a Föld és az emberiség életében.”

Ezt magam is meg tudom erősíteni, mivel egy világnapos vagyok. Ami azt illeti, a Nagy Napévből megélni egy napot, nem minden embernek adatik meg.:-)