GDÚR
Szerző
Felküldve:
2000. június 13. ( 2. oldal)

Máig megválaszolatlan kérdés, vajon miért nem épült meg a
metró az orosz államadósság terhére, a főváros vezetése
miért nem választotta ezt a technikát ahelyett, hogy a
magyar költségvetést terhelné súlyos milliárdokkal.
Demszky Gábor főpolgármester egy korábbi, lapunknak
adott interjújában azt állította: Oroszország nem tudott
nemzetközi bankgaranciát felmutatni.

– A főváros azért mondott nemet az ajánlatra, mert
Oroszország nem tudott nemzetközi bankgaranciát
felmutatni. Az akkori orosz nagykövet is elismerte nekem
fizetésképtelenségüket – jelentette ki Demszky Gábor.
Mint ismeretes, az orosz államadósság hasznosítása során
az orosz kormány fizette volna azt az orosz kivitelezőt, ami
a metróépítés munkálataiban részt vesz. Vagyis
Oroszország úgy törlesztette volna adósságát, hogy saját
vállalatának ad munkát, Budapesten pedig az állami büdzsé
megterhelése nélkül épült volna meg a földalatti. Miért
változott meg a korábban deklarált orosz álláspont? –
tettük fel a kérdést Ivan Aboimovnak, Magyarország volt
orosz nagykövetének, aki jelenleg kijevi orosz nagykövet.
Hivatalos válaszát a budapesti orosz kereskedelmi
képviselet vezetőjén, Vitalij Jefimovon keresztül juttatta el
hozzánk.

Ivan Aboimov rendkívül indulatos lett amiatt, hogy
Demszky megrágalmazta és visszaél a nevével –
fogalmazott Jefimov. Mint mondta, éppen ő volt annak
kezdeményezője, hogy az adósság terhére épüljön metró
Budapesten, s ennek érdekében sok erőfeszítést tett.
Aboimov válaszában megfogalmazta, hogy az oroszok által
megépített metró nagyjából a felébe került volna annak,
mint ahogyan a főváros akarja kivitelezni. A külföldi hitelek
sem olcsók, amelyeket ráadásul vissza is kell fizetni. Az
orosz ajánlatban 650 millió (adósság)dollárért vállalták a
kivitelezést, amelyben az is szerepelt, hogy az elvégzendő
munkák harminc százalékát magyar cégek kapják meg. Ez
még előnyösebbé tette volna az építkezést.

A főpolgármesternek arról a megjegyzéséről, hogy
Oroszország nem tudott nemzetközi bankgaranciát
felmutatni, Vitalij Jefimov leszögezte: az orosz állami
fegyverkereskedő cég, a Roszvooruzsényije 1,2 milliárd
dollár értékben szállított korábban a magyar kormánynak, s
anélkül, hogy egy bankszámlára letették volna a pénzt.
Semmilyen kifogás nem merült föl a teljesítéssel
kapcsolatban. Ettől függetlenül reálisnak tekinthető a
magyar fél azon kívánsága, hogy valamilyen európai
bankban letegyék a projekt finanszírozásához szükséges
pénzt, ami ellen az orosz fél nem ellenkezett volna.
Hivatalos kérést azonban nem juttatott el hozzájuk a
főváros. A nemzetközi kapcsolatokban, különösen ha
pénzügyi kérdésekről esik szó, a beszélgetésen túl levélben
kell megerősíteni a szándékokat, attól válnak hivatalossá –
tette hozzá Jefimov. A metróépítést az oroszok első
pillanattól kezdve „presztízsberuházásként” kezelték.
Kormányszinten foglalkoztak a kérdéssel, az akkori orosz
gazdasági miniszter többször iderepült emiatt, s nagyon
sajnálják, hogy a beruházás a főváros elutasítása miatt
meghiúsult.

Az államadósságból ma már az egész metróra nem futná.
Az alagút fúrására, a sínek lefektetésére és az állomások
berendezésére azonban valószínűleg elegendő lenne a
maradék adósság, ami mégis a munka felét jelentené. Ma
új orosz kormány irányít Oroszországban, ám ha a
főpolgármester megkeresne minket, újra a tárgyalóasztal
mellé lehetne ülni – mondta végül az orosz kereskedelmi
képviselet vezetője.
Magyar Nemzet
hírlevél