"a sor: szira, sziz, szizik, csizik (szef. mongol cuvaa)"

Hiába az azonos jelentés, a gyökök meglehetősen különbözőek. A mongolban egyetlen hang sem stimmel... Sőt, a szirá-n kívül a többiben sem...

A SOR-hoz legközelebb a SZIRA áll, de itt is csak egyetlen hang azonos, ugyanakkor a a SZI- ősgyök háromban is azonos. Ennek a SZE változata található a japán és koreai nyelvben.

Persze, nálunk a SZIR- gyök mást jelent: Szirt, szirom, szirup...

És a SZEN- gyökkel alkotott szavaink is nagyon eltérő jelentést hordoznak: szende, szenes, szennyes, szenved, szent...

SZIZ- gyökünk meg nincs...

Tehát nyelvi rokonságról nemigen beszélhetünk. Sőt, átvételekről sem...

Max. annyi tételezhető föl, hogy ezeket a gyököket (ahogy minden más gyököt is) ugyan abból az ősi, önálló jelentéssel bíró hangokból építették föl. Ezért fordul elő esetenként a jelentésbeli azonosság/hasonlóság mellett egy-két hang azonossága, vagy hasonlósága.

Az is látható, hogy a török nyelvekben a SZI- ősgyök a domináns,  ezzel alkották a SZIR, SZIZ, SZIZIK gyököket. A CSIZIK viszont a CSI- ősgyökkel készült Z hang (ez is ősgyök)  hozzáadásával.