"ÚESz: sereg: Ótörök jövevényszó. |  ≡  Ujg. čärig; oszm. c̦eri; csuv. śarǝ̑, śar; stb.: ’sereg’ [? < török *čär- ’harcol’].  ≋  Megfelelői: mong. čerig; cser. šar; újperzsa čerīk; stb.: ’sereg’.  ⌂  A magyarba átkerült alak *čärig""

Van egy kis baj ezzel az etimológiával... Nem is kicsi...:D

 

   - Ha átvételről beszélünk, miért nem az újperzsa čerīk-et vettük át, melyeknek hangalakja közelebb áll a "sereg"-hez?

   - Amennyiben valóban átvételről van szó, akkor az összes, erre a gyökre épülő szavunk későbbi keltezésű, és egyik sem lehet átvétel. Ugye, logikus?

Ezzel szemben mit látunk:

Sürög: "A szórokonság korábbról adatolható tagjai (pl. →serdül, →serény, →serkent, →sűrű stb.)" (ÚESZ)

Sűrű:   "Származékszó. |  ⌂  Az alapszó igen régi tőige lehet," (ÚESZ) - Tehát nem átvétel.

Serte:  "A szócsalád alapja, a serte vitatott eredetű. [...] 1. Eszerint a *širte magyarba átkerült alakja egy kihalt, csuvasos típusú ótörök nyelvből származhat, 2. Belső keletkezésű, a →szőr szó származéka; vö. még →sörény."

Ha az alapszó  (nem meri kimondani, hogy GYÖK) igen régi, akkor nem származhat más nyelvekből... Igaz?

 

Tehát "kissé" kaotikus a magyarázat. Bár a "sürög" szócikkben - és részben máshol is - felismeri a SÜR, SER, SÖR... gyökökre épülő szócsalád létezését, mégsem von etimológiai szempontból párhuzamot más, hasonló alakú gyökökkel, mint pl. a SŰRű, SORs, SÍR, ...

De írhatnám a  súrol, serceg, siklik, sima, stb. gyököket is, melyekben C-F is felismertek egy ősi természetes hangot, igaz ők nem vették észre, hogy ez a hang  az S, ami minden felsorolt gyökben közös, és ennek megfelelően a rokon jelentések hordozója sem lehet más, mint ez a hang. ... Lássuk:

"SER, (1), természeti hang, melyben az e hangzó éles é, mely inkább az i-hez jár közelebb, s külön­ bözik az e'-töl, mely zártan hangzik. Eléjön 1) mint sisergő hang e következő szókban : sercz, serczég, ser- cség, serpég, serpenyő; 2) mint a sebes mozgást vagy haladást utánzó és suhogással jelenkező hang serény, serde, serdít, serte-perte, serlö (= sellő) stb. szókban; [...] sireg7 sirül, sürög, surran igék sir, sűr, sur gyökeivel, továbbá azon szókóival, melyek a nagy sokaság, sű­rűség miatt pizsegve, suhogva mozganak, mint: sereg, seregély; v. ö. SEREG."

 

Az S hang két, vagy több tárgy egymáson történő elmozdulásából származó hang, s ennek megfelelően ilyen mozgások, jelenségek és/vagy a benne résztvevő tárgyak egykori "megnevezésére" szolgált.

 

Sőt, a törökben is található ilyen terjedelmes szó/gyök bokor:

seregély              = sığırcık -lar

serény                = sakin

 

csorda (sorda)     = sürü -lar    - Jellemző egy csordára, ahol az állatok sűrűn egymás közelében vannak.

sor                     = sira-la

súrlódás.            = sürtünme -ler

 

Ugyanakkor ugyan ez a gyök a magyarban nem szerepel más szavak esetében, miközben a magyar szavak jelentésében felismerhetjük a SER gyökcsalád jelentését

folyamat   = süreç -ler.    - sorban, egymásután zajló események

tömény    = sert.             - sűrű

kúszik      = sürün           - azaz siklik...

húzza       = sürüklemek. - ha valamit húzunk, az súrlódik

vagy ahol nem ismerhető fel ez a jelentése:

kancsó     = sürahi -lar

lovaglás.  = sürme -ler

 

Itt viszont a török szavakból hiányzik ez a gyök.

serdül      = o büyüyor

serken     = o anın etkisiyle

serte(s)   = dumuz

sörény.    = yele

sors         = kader -ler,  yazgı -lar

 

Amint látható a törökben is és a magyarban is vannak olyan  SER/SÜR/SÖR... gyökkel alkotott szavak, amelyek a másik nyelv azonos jelentésű szavaiban nem találhatók ezek a gyököt

Lásd: folyamat = süreç illetve: serdül = o büyüyor...

Szerintem itt nem beszélhetünk semmilyen irányú átadásról, hiszen mindkét nyelvben vannak olyan azonos jelentésű szavak is szép számmal, amelyek felváltva, hol az egyik, hol a másik nyelvben jelennek meg SER gyökkel alkotva.

Ezeket a szavakat miért nem vettük át egymástól? Ráadásul pont azokból a szavakból van a legkevesebb (alig egy-kettő) amelyekben mindkét nyelven megtalálható a SER gyök, az is sokszor csonka alakban: csak az S_ hang van meg belőle. (seregély = sığırcık)

 

Összegezve mondandóm lényegét, a nyelvészek teljesen vakvágányon haladnak, mikor a szavakat és azok eredetét külön-külön próbálják magyarázni ahelyett, hogy egy teljes szóbokor, továbbmegyek, egy teljes gyökcsalád komplex vizsgálatát végeznék el a különböző nyelvekben. - Persze, akkor bajban lennének, mert nem lehetne a magyar szavak nagy részét átvételnek minősíteni... És akkor lőttek a finnugor / török / szláv, germán stb. eredetnek, az  ilyen-olyan mondvacsinált nyelvcsaládoknak..