A SEREG  szóval kapcsolatosan jut eszembe  a SEREGÉLY  nevű  madarunk.   Ennek is a madár jellemző viselkedése az oka,  hiszen SŰRŰ  csapatokban SORakoznak  fel,  vagyis a  SEREGÉLY  az legfőképpen SEREGEL .  

 

------

 

Igen, nagyon jó meglátás!

 

 

 

A seregélyek sűrű csoportokban repülnek. Az ÚESz is így határozza meg:

 

ÚESz: Származékszó. |  ⌂  A →sereg ’halom, rakás, csoport’ szóból -ély névszóképzővel. Az elnevezés a madár jellegzetes viselkedésmódjára, sűrű csapatban való repülésére vonatkozik. 

 

 

 

Ellenben a sűrű szavunkkal véletlenűl sem hozza össze a sereg szavunk eredetét, kikerüli szinonímákkal, mint másodlagosan fejlődött "tömeg, sokaság", miközben a sürög és sereg szinte azonos szóalakú és képzésű.

 

 

ÚESz: sereg: Ótörök jövevényszó. |  ≡  Ujg. čärig; oszm. c̦eri; csuv. śarǝ̑, śar; stb.: ’sereg’ [? < török *čär- ’harcol’].  ≋  Megfelelői: mong. čerig; cser. šar; újperzsa čerīk; stb.: ’sereg’.  ⌂  A magyarba átkerült alak *čärig. A szó eleji cs > s dezaffrikálódáshoz vö. →saru, →sátor stb. Az 1. jelentés lehetett az eredeti; a többi jelentés metaforikusan fejlődött a ’tömeg, sokaság’ alapján.  ⌂⇒  A magyarból: szbhv. šereg; le. szereg; rom. șierag; stb.: ’sereg’, a lengyelben leginkább ’sor’.

 

ÚESz: sürög: Az alapszó igen régi tőige lehet, amelynek adatolt előfordulását a sür ~ sürr (→sürög) képviselheti; ennek veláris változatához vö. →sarjú, →sor² (→sorol). 

Sokat mondó hanyagság... vagy inkább szándékos bűn!

 

Ráadásul semmilyen cs > s dezaffrikálódás nem kell, hiszen a sereg csörtetni és cserkészni is tud, ami a szókezdő hang flexiójával szintén tudatos a magyar nyelvben!