1. Bekezdés : Ez oké, különösebb hozzáfűznivaló nincs is, kiegészítést a másodiknál írok.
2. : Nagyon is van tudatosan szóba tett vendéghang, ezt butaság volna tagadni. De épp amit utána írsz, az viszont jó, éppen a beszéd megkönnyítése okán van ez.
Nem mindig a szó végi magánhangzót váltja ki, mert sokszor együtt szerepel ez a V vele egyetemben :
KŐ szót is KÖ-VES amire képezzük, hogy ne KŐES kelljen kimondani, a nyelvünk nem csak a mássalhangzók torlódását nem díjazza, hanem a magánhangzók sűrítését sem támogatja.
Ugyanez a figura a JÓ ---JAVÍT esetén is, de itt már a JÓ hangalakja is JA lesz. Mondhatnánk JÓVIT, de Javít mondjuk ki. Ez azért elég komoly változás, mert az alapértelmezetten JÓ-ÍT dolog JAVÍT lett, és itt a V hang igen is vendéghang, egyébként mi a frász volna, a beszédünket könnyítjük meg vele.
Mert a szó bontása így néz ki : JÓ szó JA lesz, tehát JA--V--ÍT igeképző a végén. A V önálló elemként szerepel a szavunkban. Nem vált ki semmilyen másik hangot, és nem alkot egységet sem a JÓ szóval, sem az --ÍT igeképzéssel. LŐ és LÖ-V-ED-ÉK . A kimondhatóságot könnyítjük. Ez a szerepe jelen esetben, A NEDŰ---NEDŰES meg amiket hoztál példát ott annyiból más hogy az U--Ü helyére vannak megírva. De az itteni példáimnál nem így van.
HŐ (hőhatások) ösztöni gyökérszavunk egyik része a HŰ, ebből HŰS is lett. De HŰVÖS is lett.)) Itt mindkét formában szerepel a szavunk. Gyakorlatilag ugyanazt is jelentik. A HŰVÖS szóban is megmaradt az Ü hang, és így járul mellé ez a V hang. És ez mit jelent nekünk?... Azt hogy a V egy független szóelem (egy hang) a kifejezésünkben. Pontosan ezt jelenti.
3: Ez oké, rendben.
4. és 5. bekezdésere egyben:
Nagyon sok szavunk van egy másik által képezve. Szerintem ezt is butaság tagadni, hány példát hozzak még ezekre?... Kisebb könyvet megírhatnék ezekből. Persze az alap az hogy gyökérszó, képzés, toldalékolás/ragozás.
Bizonyos szókészlet meglétével már egymásból is alkothatóak. Ha egyszer ott van előttünk felismerhetően, akkor butaság nem tudomást venni róla. Nem prekoncepciók alapján kell szót fejteni, hanem a nyilvánvaló előttünk lévő kapcsolatokat kell észre venni, és ha kézenfekvő kapcsolódást találunk, akkor megállapítunk.
Amit írsz a "dravida TAVU" kapcsán hogy "elmúlik" az is a TÁV szóból jött létre, vegyük már észre. Ami elmúlik időben TÁVOL kerül tőlünk. Ebből a TÁVOL szóból van a TAVALY, is és ez mindent meg is magyaráz a szóval kapcsolatosan. Tényleg mindent !
Az AVUL szónak semmi köze az egészhez, de elmondom én miből van az AVUL : ÉV szóhoz köze, ÉVEL ! Ami ELAVUL ELÉVEL/ELÉVÜL , és ez mindent meg is magyaráz. Van értelme?... Több mint igen, ki is pipálhatjuk akár mert tökéletesen stimmel. Nem kell megbonyolítani, meg mást előhúzni mert ami ELAVUL az úgymond ELÉVÜL . Méghogy nem képződnek egymás által szavak. Nagyon is képződnek !
Az --ÁSZ és -ÉSZ képzett főneveink mind a már létező melléknévre képzett szavakból vannak. HALAS ember HALÁSZ, MADARAS---MADARÁSZ, LOVAS ember LOVÁSZ lesz, BOROS ember BORÁSZ lesz.
Múlt időre képzett igék nélkül ezek sem lennének, mert az előbbire épülnek :
EMELET egy EMELT dolog. FŐZÖTT dolog FŐZET lesz. ÍROTT papírok az IRAT . FŰZÖTT lapok FÜZET lesz. A főnevek magukban hordozzák az ige múlt idejét. FÜVES ember FÜVÉSZ . Tök egyértelmű. Egyébként mi a frászt jelentene a szó vége, azt szoktuk mondani hogy a ragozások is jelentést hordoznak csak meg kell őket fejteni. Nekem ehhez nem kell jóváhagyás olyanoktól akik mást sem tettek "nyelvész" életükben mintsem elidegenítsék a saját nyelvüket, és félremagyarázzák és mindig másból, természetesen idegenből eredeztessék. Egyébként ez a képzés nem hangváltásként értékelendő hiszen új szó születik meg, már önálló jelentéssel, nem sérül semmilyen gyökér-elv, mert az ugyanaz marad továbbra is.
Enélkül is látható hogy mik ezek, mert jól látszódnak.
Nyilvánvaló szókapcsolatok még a továbbiakban: A TOVÁBB szó is érdekes, mert a TÁVOLABB gyakorlatilag ugyanez. Látod itt a TÁV nagyon jól érzi magát TOV formában is. Ezért beszélek folyton arról hogy a mássalhangzóváz szerepe is lényeges...
