Faragó László „Az új Palesztina” című riportkönyve, a Dante könyvkiadó kiadásában jelent meg Budapesten, a harmincas évek derekán.

 

A csurgói születésű szerzőt inkább Ladislas Farago néven ismerik, hiszen fiatal korától Amerikában élt, ott is lett kora egyik legnevesebb utazó riportere. 

 

„Sok út vezet Palesztinába, de kevés egyenes út. Így az arabok, akik szeretnének Palesztinába menni, ahol könnyen találnak munkát és magasabb munkabéreket kapnak, legtöbbször a csempészek útját választják.

 

Palesztinában mindig seregestül találni arabokat, akik még csak néhány éve vagy hónapja vannak az országban. Ezek a jogtalan arab bevándorlók többnyire Szíriából vagy Haurán hegyei közül jönnek. (Utóbbi a Golán fennsíktól keletre fekvő hegyvidék. A szerk.)

 

Könnyűszerrel fel lehet ismerni őket életmódjukról és nyelvükről. A legalsóbb néposztályt alkotják Palesztina kevert lakosságában. És ha megtelepednek a városokban, amelyeknek határaiban egykettőre összetákolják apró viskóikat, ritkán lesznek belőlük munkások, akik leszorítanák a béreket a munkapiacon, hanem annál gyakrabban tolvajok.

 

A haurániak szüntelen beözönlése sok fejtörést okoz a palesztinai kormányzatnak. Miután nincs semmi vesztenivalójuk, ezek a legvakmerőbbek és a legkövetelődzőbbek. És miután maguk is idegenek az országban, ők kiáltják a leghangosabban: Ki a zsidókkal!

 

A legkülönfélébb arab tipusok akadnak közöttük: transzjordániaiak, szaudiak, marokkóiak,  egyiptomiak, szudániak és irakiak. És ha egyszer már odabenn vannak az országban, nem lehet őket elkergetni. Nincs útlevelük, nincsenek írásaik, hogy ki lehetnek deríteni illetőségi helyüket.”