1:  oké...

 

 

2:   Igen,  de  többször tűnik ez egyfajta "becéző" (be van CÉ-zve !)  szónak mintsem  a tényleges kicsi méretre utalna.   Személyneveknél is gyakori,  a behemót figura is a közvetlen környezetében  JÓSKA lesz ha  épp József a  rendes neve.   

 

3:  Oké...

 

 

4:  KÉJ,  KEDV,  KEGY,  KI   :    Ezeket tisztázni kéne,  mert tényleg teljes itt  a kavar a rendszerben,  kábé mindenki mást mond,   valakik  még elhajlást találnak  ezekben, szerintem sem  közösíthetőek  ezek a szavak ezzel  egyikük sem.    És lehet hogy csak ez a közös bennük.   Jó mondjuk a KÉJ/KEDV  egyből gyökerezik  minden bizonnyal.   

 

A kedVes  V-je vendéghang,   sok szavunkban van ilyen a toldalékolásoknál.   Hogy ne kees  kelljen mondanunk.    NEDŰ---NEDVES     Mert  a NEDŰES  elég hülyén kimondható,  a magyar nyelv  ezekre kitalálta a vendéghang V használatát  az ilyen esetekre,  és  nagyon helyesen.

 

 

5:  A KI  és a  KIÉ  nem csak kérdőszavak a személlyel kapcsolatosan.   Ott vannak  a  BÁRKI/VALAKI/MINDENKI/AKIÉ/  szavakban is.   És  a KIÉ  az valójában  KIJÉ  mert ez  birtokos eset,  valakinek a valami-JE lesz.  

 

A KI és KIÉ  szavak  nem csak kérdőek,  az AKI és AKIÉ   társai .   KI korán kel aranyat lel.    KIÉ az iskola,  azé a jövendő .   Még mondásokban is ott vannak és nagyon nem kérdőszóként.  És ez a  régebbi  dolog,  nem valami új hullámos dolog. 

 

A kérdőszavaknak meg nagyon is köze van más szavakhoz  is.  Elég  ha a HOL  kérdésünket említem ami  a HELY  amire rákérdez.  Egyértelműen  összefüggnek és  valamelyik szó a másik által jött létre. 

 

De a MI  szóból is  használtak MILYES-t  is.     Sőt a MI  szóból van a MINT  szó is,  és  ebből van a MINTA  szavunk is, mert olyan MINT  A másik !     Sok szavunk  már egy  kész másikból születik meg,  de írtam már ezekre kismillió példát,  és még fogok is ilyeneket.   Nem csak továbbépítve hanem  egy apró módosítással is ez kivitelezhető.   De elég csak ehhez a földrajzi neveinket megnézni,  egy  ERDŐ  ezekben ARDÓ  lehet.  

 

Az év amelyet elhagyunk  már TÁVOLI  lesz,  és  innentől TAVALY  amit mondunk rá.  Ez utóbbi szót egyáltalán nem kellett már gyöktől  kezdve felépíteni,  mert  az új szavunk alapja teljes egészében  egy  másik szó,  ráadásul mindez a már készre ragozott formájában.  

 

Ha az efféle  szóképzéseket  letagadod ,  akkor nem fogod megérteni még a saját nyelvünket sem  sok szó esetén.   Mert  nem kevés szavunk  van ami  ilyen...