" a tizenkét tanítvány is számtalanszor nem értette, vagy félreértette Krisztus szavait"

 

Pontosan, pedig ők 3 éven át vele jártak és igy is alig értették te pedig tévedhetetlenséget vindikálsz egy egyháznak ami hosszu évszázadokon át üldöző volt Jezusra hivatkozva.

 

"a tévedhetetlenség és az ihletettség karizmáját csak Pünkösdkor kapták meg, amikor megkapták a Szentlelket."

 

Micsoda? Ezt meg honnan veszed? Semmiféle tévedhetetlenséget nem kaptak, elég csak Péter -az első pápa képmutatóskodására gondolni mikor a gyülekezetben zsidóskodni kezdet, nyilvan egyéb beképzelt zsidó atyafiak befolyására, és megkülönböztette magát a pogánykeresztényektöl. Pál jol le is teremtette e miatt, nyilvanosan, és Péter be is látta a hibáját.

 

Szó sincs tehát semmiféle tévedhetetlen karizmárol, az emberi elméhez hozzá köttetett a bolondság és bármikor eleshetünk.

 

 

 

"....arról nem is beszélve, hogy micsoda kár és tragédia az egység felbomlása."

 

Miután a pogány Róma félretolatott az útból már semmi nem gátolta meg a kereszténység hanyatlását.

Az efféle látszólagos egység nem Isten ügyét munkálja. Gondoljunk csak a Salamon utáni királyság két részre való felbomlására .

 

Salamon fia is ugy gondolkozott mint te: a szakadás rossz, egy nyáj- egy pásztor a jó, kifente a kardját hogy azzal érveljen igaza mellett és a kételkedőket meggyőzze.

 

Isten profétája által azt üzente neki:

1Kir 12,24

"Ezt mondja az Úr: .. mert én tőlem lett e dolog. "

 

Erted? A szakadás Istentől ered, és az ő akarata szerint való volt. Ugyanigy a történelmünk végén nem a mindenáron való egységre buzdit hanem hogy fussatok ki belőle, aki benne marad és igazolni próbálja a bűnöket a részese azoknak.