A szentté avatás (kanonizáció) nem tartozik a hét szentség (sacramentum) közé, mivel ezek Krisztus által alapítottak, és közvetlen kapcsolatban állnak az üdvösséggel (például a keresztség vagy az eukarisztia). A szentté avatás (kanonizáció) egy olyan aktus, amely során az egyház kijelenti, hogy az adott személy biztosan a mennybe jutott, de nem jelenti azt, hogy az ő életének minden aspektusa teljesen tökéletes lenne.

Fontos kiemelni, hogy a kanonizáció csak akkor tévedhetetlen, hogyha azt a pápa hajtja végre. A tévedhetetlenség azonban kizárólag arra vonatkozik, hogy az illető biztosan a mennybe jutott, nem arra, hogy az életének minden részlete hibátlan volt. Tehát a szentté avatás azt hirdeti, hogy az illető örökre Isten dicsőségében él, de nem feltétlenül derül ki minden részlet az életéről a kanonizációs folyamat során.

Egy másik fontos pont, hogy a boldoggá avatás (beatifikáció) és a kanonizáció különböző szintű elismerések. A boldoggá avatás csak bizonyos helyeken engedélyezi az adott személy tiszteletét, míg a kanonizáció az egész egyház számára kötelezővé teszi a tiszteletét.