És b-meg leállok vitázni olyannal aki  annyit nem fog fel a nyelvünkből hogy a  halakkal foglalkozó HALAS ember lesz  később HALÁSZ  képezve.))     Meg hogy a TÖRTÉNT  dolgokból lesz a TÖRTÉNET ,  ehhez nem kell nyelvtankönyvi jóváhagyás meg semmiféle lexikális  tudás. 

 

Ehhez csak az a bizonyos józan paraszti ész szükséges,  meg némi érzék a nyelvhez.   

 

Az IKES   igék sem ikesek például  1. szám 2.  személyben.      De 1. szám  1.  személyben meg szinte mind az !   Mert a VESZ  szónál ha azt mondjuk VESZEK,  ez az EK szóelem pontosan ugyanaz. 

 

Ikesnél  úszik  3. személyben is az, 1.-es  esetén úszok.   De ez az elem 1.szám elsőben mindig megvan !

 

HOZ-OK  !      Csak itt nem --IK amit mondunk hanem  --EK  és -- OK   a vége,  ugyanaz a szóelem,  és ez első szám 1. személyben eleve  az ige része.  

 

ERDŐS ember (erdővel foglalkozó a gyengébbek okán) az ERDÉSZ.   Miért,  szerinted mi ez az ÉSZ a végén?  Nem az aminek  látszik , legyen eszed.))  

A melléknévi képzés főnevesítése.  Tudatosan megalkotva.   Az csak a te megrögzött hülyeséged hogy  bármit is számít a szó legvégén  a  toldalékolásban  hogy ez az S  SZ hanggá alakul .   Szart sem számít mert eleve új szó születik,  egy melléknévből  főnév lesz,  van oka tehát a megkülönböztetésnek. 

 

Az EMELET  szó értelmét is az EMELT  már múlt idejűre képzett ige alakja adja meg.   Kézenfekvő és triviális.

 

Az  S és az SZ  között  nagyon is van átjárás bizonyos kifejezéseknél  és gyakorta egyáltalán  nem változik meg a gyök jelentése :

 

SOROZAT  ---SZOR(o)ZAT        Csak a hülye nem vágja hogy ezek  nagyon közeli rokonok.   Vagy a SOK és a SZOK(ni)  igénk kapcsolata.  Az a szokásos amit SOK-szor teszünk.   Tagadd csak le az egyértelműt,  mást ezzel úgysem tudsz tenni ha nem adod meg..   Legfeljebb mosolygunk rajta egyet. 

 

SZŐR---SÖR-te       Na ilyenkor mi van?...    átjárás van kérem szépen.))       Természetesen nem mindenhol működik.   De túl sokszor hogy ne vegyünk róla tudomást : 

 

A SZŰRT  dolgok épp hogy SŰRÍT-ettek ,  sokszorozó értelmű SZER(szor/ször)   gyökéren.

 

SÁL és SZÁL  is  rokonok,  van ám ennek egy története.    PÁStétom---PASZta.   PASSZÍROZ igéhez tartozunk.

 

HALASlé  HALÁSZLÉ .))       SEGG--SZEG  páros.  Csak gondolj bele,  persze mellé fogsz majd beszélni tudom.))  Pedig megadja az értelmét az utóbbi előbbinek.    SZAKASZ  szó is azt rejti  SZAKOS  

 

Azaz persze  különböző hangok és rendszerint különbözőek is a  létező  szópárok,  de a hasonló jellegű hangok okán  előfordul  időnként átmenet...