Durván nem vagy képben.    Be kéne fejezni ezt  a hülyeséget  lassan  szerintem.    Tudod te azt jól mire gondolok.

 

1: Összekevered  a főnév végén lévő tényleges  KONY(kány, stb...)  gyököt  a  jelzőként/melléknévként  használt  szavak végén  hasonlóképpen befejezett szavakkal.   Teljesen más a szóképzés a két esetben :

 

Főnevek esetén :   ALKONY,  SÁRKÁNY,   HURRIKÁN,   VULKÁN          Ezeknél a szavak végén önálló  KANYar  tömör gyökszó van.     A nagybetűs szavak  :

 

ALKONY : ALulra KONYuló napról szól.  

 

SÁRKÁNY :  SÁRban KANYargó .  Kígyót neveztek meg így.  Erre még később visszatérek.

 

HURRIKÁN :  HURRogó hangon KANYargó  erős forgószél.   Stimmelünk most is.

 

VULKÁN :  Csak meg  kell nézni távolról a felKANY-arodó  alakzatát.   

 

Ezekben a KANY (kony stb...)  szóelem a KANYart jelenti,  ahogy a KANYAR  szóban is.    Főneveknél sem  mindig erről van szó,   ezért a szavaknál egyéni vizsgálat szükséges.  

 

A másik csoport :   FOLYÉKONY,  MÚLÉKONY,   ALUSZÉKONY,   BOMLÉKONY  -----------  szándékosan IKES igéket válogattam össze,  hátha megérted végre, bár mostanában formán kívül tolod,  szóval nem fogadnék biztosan erre. 

 

A FOLYÉKONY  az FOLYIK .    MÚLÉKONY dolog MÚLIK       Aki ALUSZÉKONY  az sokat  ALSZIK       Ami BOMLÉKONY az BOMLIK .    Látható  hogy  a szóképzések előzménye  egy igének az ikes alakja,   és  erre megy rá egy + ONY  toldalék.   Ez nem KONY  gyök a szó végén !      

 

Köze sincs hozzá.  Némely igét nem használjuk ikesként,  a szóképzés akkor is  így történik  mintha az volna. Ne kérdezd miért van így,   attól kell aki ezt így kitalálta,  de ötletes mert így egyalakúak ezen szavaink felépítésre. 

 

Szerinted a mai szögletes ablakpárkányok a PÁRKÁNY szó névadói ??!!      Szikláknál folyóPARToknál született kifejezés.   Minden PART valaminek PÁRja.   KÁNY meg a kanyar.

 

Ami konyul az nagyon is kanyaros mozgást tesz. KÖNNYŰ szóhoz is köze,  de hát ez ugyanazon a gyökön.   De ha ilyen baromságokon kell vitáznom, akkor én befejeztem.   KANY és KONYA ,  CZ-F   is hasonlóról beszél.  

 

FÜGGŐ--FÜGGÖN(y)     Többi is ilyen,  az ÖLTÖNy  is az (fel)ÖLTŐ szó képzete.   KÖZLŐ szóból KÖZLÖNY 

SÜRGŐ--SÜRGÖNY   

 

Az ősnyelv nagyon is ki volt fejlődve  mikor  "elváltak"  ettől a (ma már)  idegen nyelvek.   Erre az a bizonyíték hogy  a toldalékolt/ragozott szavaink  vagy egészben,  vagy szófoszlányokként  bennük szerepelnek felismerhetően.  Számomra legalább is egyértelműen felismerhetően.  Eléggé belementem a témába,  tanulmányozom jó ideje már és  én erre a következtetésre jutottam.   Ettől a felismeréstől se te,  sem más nem tántoríthat már el,  kár a gőzért hidd el.    Az meg hogy én milyen következtetésre jutok egy adathalmazból  azt  meg légy kedves ne helyettem eldönteni,  majd én azt megteszem önállóan a magam értékítélete szerint.    A magyar toldalékok hangalakja  egyedi és felismerhető,  látom sikerült ezt is félreértened.

 

SÁRKÁNY  írásodról  :   A hangalaknak semmi köze uralkodókhoz,  ezt a SZÁR  dolgot egy  valaki kitalálta aztán egy bolond százat csinál kábé,  semmi alapja (és értelme) annak. 

 

SZÁR a SZER  gyök sokszorító értelmű szava, SZÁR-ként írva SZÁR-mazás  amihez köthető. 

 

De vissza a sárkányra :  Csak utána kéne járni,  a mitológiában  tarajos kígyó,  mocsári szörny,  szárnyas kígyó ,  Biblia is ősi kígyóként írja  le,  tehát maradjunk annyiban  hogy  ez kígyó. 

 

A kígyó  meg  a kanyargó mozgásáról ismert, nemde ?.))   És mocsaras környék gyakori lakója, szóval sárban kanyargó a SÁRKÁNY .     Teljesen megáll rá a hangalak röviden és tömören...