"Már akkor is leszögeztem  hogy például szó végeken  főnevek esetén       KANYarértelmű,  de  a HAJLÉKONY  esetén  ez  nem az a szóelem !!!"

Nnnna, most belekapaszkodhatsz valamibe... De ez is hibás! A hajlékony szónak a gyöke a HAJ(o)l ige, aminek ikes alakja a hajlik. De nem ebből képezzük a hajlékony szót, sőt nem is a HALÉK szóból, hanem az előbbiből: HAJ(o)l-é-KONY. Úgy, mint a MÁL-é-KONY, ILL-é-KONY, stb. szavak esetében. Sehol nem kanyar érterlmű, csak a KANYAR szóban.

 

"ÉRZÉKENY  szónál is az ÉRZÉK  viszi el a K hangot."

Itt is ÉR(e)Z a szó gyöke, amihez a KONY gyöktoldalék kapcsolódik egy "é" hang közbeiktatásával: ÉR(e)Z-é-KENY

 

"már a SÁRKÁNY  se jó bocs,  kígyóra mondták ezt először,  ami egy SÁR-ban KANY-argó  élőlény."

Kik és mikor mondták először a kígyóra, hogy SÁRKÁNY?

Amúgy itt egy isteni lényről van szó, ami nem sárban kanyarog. A SÁR/SZÁR vezető, Isten, uralkodó jelentésű gyök, ehhez kapcsolódik a KÁNY gyök.

 

"PÁRKÁNY  sem farok, "

A párkány egy keskeny rész, ami vízszintesen túl is nyúlik az alátámasztáson.

 

"A  PART  és a KANY(ar)  a hangsúlyos. "

Aha... Mint az ablakPÁRKÁNY.

 

"KUNYHÓ (pásztoroké)  nevű építménynek jellegzetes  leKONYuló  tetejű  építménye."

Úgy van, de ami KONYUL, az nem KANYARodik. Ami kanyarodik, az vízszintesen görbül, ami konyul az pedig függőlegesen.

 

"Elvont,  elavult gyök,   jelent görbeséget."

Igen, jelent görbeséget is, meg kanyart is, de ennél sokkal tágabb jelentéstartományt ölel föl.

 

 "FÜGGŐ---FÜGGŐN       Így történt a képzés,  nem mondhatok mást.))"

Úgy, mint a SÜRGŐ - SÜRGŐN, vagy KÖZLŐ - KÖZLŐN, vagy ÖLTŐ - ÖLTŐN...?

Hidd ezt. Úgysem tudlak meggyőzni, nem is akarlak...

 

"Egységes nyelv volt már kifejlett és ragozott szavakkal.   Csakhogy mi vagyunk akik még mindig ezt beszélik."

Az igaz, hogy mi őriztünk meg legtöbbet az ősnyelvből, ugyanakkor mások is ezt beszélik, csak némileg másképp. Egyáltalán nem biztos, hogy az az ősnyelv már teljesen kifejlett volt amikor más nyelvek is kialakultak belőle a magyaron kívül.

Sőt, inkább az a valószínű, hogy még nem volt teljesen kifejlődve az ősnyelv. Ezt bizonyítja a gyökök sokféle változata a hasonlóság mellet, a különféle, ugyanakkor hasonló toldalékolások.

 

"és igen kimondom hogy magyarul értelmezhetőek gyakorta és  építhetőek  fel."

Ebben nincs köztünk vita, mert nyilvánvaló, ha két nyelv azonos alapokra épít akkor hasonlítani is fog egymásra. Még akkor is, ha idővel más irányba fejlődtek tovább.

 

"A magyar nyelvnek teljesen egyéni szóképzése  és felépítése van.  A toldalékolásunk/ragozásunk  egyedi,"

Nem egyedi. Nagyon sok más nyelv is pont így toldalékol, mint mi. A világ nagyobb részén agglutináló nyelv ismeretes.

 

"Magyarul ragozott szavakat  vajon kitől is vehetnénk át?...))"

Azoktól az ősöktől, akiktől mások is átvették.