Nem szeretett a Gép a héten.

 

 

AOTD on

 

Red Hot Chili Peppers - Blood Sugar Sex Magik

Az RHCP klipes slágereinek nagy százaléka kibírhatatlanul szar, a jobb dalaik inkább csendben bújnak meg az általában kibírhatatlanul hosszú lemezeiken. Ezen is az idegesítő Give It Away és az unalmas Under the Bridge totál felejtősek, de ott van például a Breaking the Girl, az I Could Have Lied, na, ezek elég jók. Általában azok, amikben Kiedis hajlandó énekelni is valamennyit, nem pedig csak szöveget mond irtó lazán. A rapelés ellenére a Sir Psycho Sexyben is van valami. Amúgy viszont nem igazán nekem való ez, 73 percben meg főleg nem. 10/5

 

Killswitch Engage - Disarm The Descent

Az In Flames pont azon a szűk határmezsgyén mozgott a Jester Race-szel, ami szerintem elviselhető, sőt élvezhető is ebből a zenei világból. Nem kell ide nyúlós-ragacsos-középszerű dallamos ének, csak heavy metal vérhányással, dallamos gitártémákkal, jó kis szólókkal, lendülettel, rövid akusztikus hangulatfestésekkel, és kész. Amikor Fridén elkezdett ének címén nyöszörögni, meg bejött a sampler, vége volt, szép lassan átalakult a zenéjük metalcore-rá. És meg is érkeztem a KE-hez. És be is fejeztem. 10/4

 

Discharge - Hear Nothing See Nothing Say Nothing

27 perc, 14 dal, itt sincs nagy okoskodás, ahogy az Agnostic Frontnál sem. Ezzel is együtt kellett volna felnőnöm, mint néhány Exploited-, GBH-, Dead Kennedys-lemezzel, akkor biztos másképp gondolnék rá, de így utólag nem igazán hat meg. 10/7

 

Sinister - Hate

Az intro alatt még reménykedtem, hogy ez valami atmoszférikus death metal lesz, majd rögtön a második dal első felénél fel is adtam, hogy aztán a második felénél megint elkezdjek bizakodni. De igazából nem, ez itt inkább az a fajta death metal, aminek képtelen vagyok belehelyezkedni a hangulatába és felfogni, mi benne a jó, nemhogy ezt megszeretni. A KE-nél azért többet mond. 10/5

 

AOTD off