De ezt a --KÁNY  dolgot már tényleg sokszor kitárgyaltuk,  valószínűleg a felére sem emlékszel .   Annyira részleteztem kilométeres szóbokorral hogy  most nem írom már újra az egészet.  Könnyű rákeresni a régiekre,  hosszasan írtam le ezeket.

 

Már akkor is leszögeztem  hogy például szó végeken  főnevek esetén       KANYarértelmű,  de  a HAJLÉKONY  esetén  ez  nem az a szóelem !!!     Bocs de ilyen triviális dolgot nem veszel észre hogy utóbbi szónál nincsen egységes KONY  mert a K hang  a HAJLIK  szóhoz tartozó még.   Itt nincsen KONY  gyök,  csak éppen a 3  hang egymás után következik.   Nem minden az aminek látszik,  ezért hangsúlyozom folyton  hogy egyéni vizsgálat  kell minden esetben.   Egy  helytelen szóbontás,  és máris hibás elemzés lesz belőle.

 

Ez olyan mint a VENDÉGLŐBE  meg  a  VENDÉG LŐ BE .   Nagyon más a két  történet.  Pedig ugyanaz a hangsor.   És az első szónál nem lövöldöz mégse senki.

 

Tehát ezeket a jelzőként használt  szavakat úgy ahogy van  vedd ki a képletből,  mert nem a témához tartozó.  ÉRZÉKENY  szónál is az ÉRZÉK  viszi el a K hangot.  Nincsen ezekben KONY  gyök !  

 

Beleolvastam emberünk írásába,   már a SÁRKÁNY  se jó bocs,  kígyóra mondták ezt először,  ami egy SÁR-ban KANY-argó  élőlény.     Ez tömören SÁR-KÁNY .    Kígyófélékre mondták,  akkor még a mesebeli 7 fejűek nem kerültek elő.     

 

PÁRKÁNY  sem farok,  a sziklán  is ugyanaz  ez mint a DunaKANYarban  lévő település.   A  PART  és a KANY(ar)  a hangsúlyos.    PART  szót nemrég vettük,  a PÁR  szóból  van.  Mert  a part mindig valami PÁRJA,  csak vele alkothat PÁRT a PART .  Önállóan nincs part, PÁRosul valamivel.   Ez folyónál is ugyanúgy igaz mint a sziklánál.   KANY meg szintén a KANYAR  röviden és tömören.   Szikla párkányai is amolyan  kanyargós partok. 

 

 

KONYHA  és KUNYHÓ  is már átvettük párszor,   úgy néz ki erre sem emlékszel már a mellékelt ábra szerint.

Eleve a két szó  szorosan összetartozó,  és igen is  nagyon sok köze a KANYAR  fogalmához  mindkettőnek. 

 

KUNYHÓ (pásztoroké)  nevű építménynek jellegzetes  leKONYuló  tetejű  építménye.  Mivel hagyományosan nádból készítették.  Ez a pásztorok alkalmi szállása volt.  És mikor ilyet direkt ételkészítésre építettek,  na az lett  a pásztorkunyhók új nemzedéke és a KUNYHÓ  szóból  KONYHA  lett .   Egyik szó  hozta a másikat újfent.   Ez az a jelenség ami szerinted nincs.   De már mondtam:  ha kell írom tömegesen.))  

 

Egyébként idézem CZ-F  "KANY"  szócikkét,  némi helyesbítést  utána írva,  tehát : 

 

"Elvont,  elavult gyök,   jelent görbeséget.   Származékai  kanyar,    kanyarog,  kanyarodik,  kanyó,  kanyúl. 

Gömbölyűbben ejtve  :  kony,  s így rokon a konya,  konyul,  konyít  szókkal"

 

Ez szerintem itt egészen jó,  nagyjából én is erről beszélek,  több mint sejtette emberünk hogy mi ez.  Egyedül annyit helyesbítenék hogy nem görbeséget jelent,  hanem  KANYARODÁST,  a két szó közt azért van különbség  még ha erősen  rokonértelműek is épp.   De én ezt  a vonalat érzem helyesnek,  és ez a gyökszó tömören és világosan meghatározhatóan  erről szól és nem másról.  CZ_F  is ráérzett.

 

A rágcsálók (cickány,  patkány)  végén sem a farok a lényeg, hanem a KANY-argósság kifejezése. 

 

FÜGGŐ---FÜGGŐN       Így történt a képzés,  nem mondhatok mást.))  

 

 

Amit meg a végén írsz,  a válaszom :     Egységes nyelv volt már kifejlett és ragozott szavakkal.   Csakhogy mi vagyunk akik még mindig ezt beszélik.    Az ógörög/latin nyelvcsalád/ szlávok/germánok /finnek  stb...   is az ősi nyelvből  születtek meg,  azaz  ők is az ősit "vették át"  ,  csak  különböző  stílusokban  eltorzultak  ezek az eredeti hangalakok,  de szerencsére sok még felismerhető  és igen kimondom hogy magyarul értelmezhetőek gyakorta és  építhetőek  fel .  Sok hangalak még őrzi a hangvázát  felismerhetően.  Csak rájuk kell világítani hogy észrevegyük őket.  Meg kell fejteni az átírásokat.  De átírás,  hiszen más lett a hangalak, megváltozott.    Írom őket  most már tömegesen,  látszik az ami látszik.  

 

Ez már rég nem az a kategória hogy  találtam  5-10  szót ami véletlen hasonlít.   Ezres nagyságrendről van már szó bőven.   Főleg hogy mindhez vannak kapcsolódó hasonló alakok amelyek alkalomadtán  tömegesek.

Azaz simán van hogy 1 szó  megold akár 20-at is egyszerre.

 

A magyar nyelvnek teljesen egyéni szóképzése  és felépítése van.  A toldalékolásunk/ragozásunk  egyedi,  tehát  az a jó benne hogy emiatt azonosíthatóak  hogy magyar felépítésűek.  Magyarul ragozott szavakat  vajon kitől is vehetnénk át?...))     Tehát amikor egy  CERVUS  mögött  felismerjük hogy jééé ez a SZARVAS  szavunk pontosan csak átírt hangalakba és álruhába bújva,   akkor  csak annyi a dolgunk hogy  meg kell nézni melyik nyelv  tudja értelmezni és felépíteni a szót .    Szerinted vajon?))...

 

Elejétől a végéig a magyar nyelv :  SZÁR-----SZARV (szerv)-----SZARVA van neki ezért SZARVAS . 

 

Tehát itt nincs duma,  ezt a nyelvünk toldalékolta és többszörösen.    És  értelmet is ad a kifejezésnek.  És tele a szókészletük ilyenekkel...