"Semmi köze a farokhoz,  a kanyargósság  gyökszava tömören."

Igen, sokszor átvettük. Azt is, hogy egy gyök jelentését nem lehet annak toldalékolt alakjának jelentésével azonosítani. És azt is, hogy az egykori farok jelentése ma már nem használatos. (Buji Ferenc írt erről egy bőséges értekezést "A kány-szócsalád" címmel.

Ugyanakkor arról is volt szó, hogy a KÁNY gyök jelentése nem konkrétan a KANYAR szó jelentéséhez kötődik, hanem egy sokkal szélesebb fogalomkört fed le (amibe a kanyar is beletartozik), történetesen a hajlékony, keskeny egyben hosszú dolgok, ill. cselekvésként hajlam, szétterülés, nyúlás  megnevezésére szolgál, átvitt értelemben valaminek a végét is jelenti.

A KANYAR szó csak olyan dolgokat jelöl, mint az íves út, vagy folyómeder, esetleg más szabályosan azaz ívesen görbült tárgyak.

A KANY gyök ennél sokall tágabb értelemmel bír, hiszen a KONYul szóban a hajlékonyságot jelenti.

A KUNYhó szóban úgyszintén, hiszen ez nem kanyarodik sehova, ahogyan a KONYha sem...

A KEN(y) szóban a szétterülés jelentése érhető tetten, nem pedig a kanyar.

Toldalékokban a múléKONY, fáradéKONY, haléKONY érzéKENY, képléKENY szavakban hajlamot, hajlíthatóságot jelent. Itt sincs kanyar jelentése, ahogyan a kurGÁN szóban sem.

Éppen ezért volt alkalmas a FAROK másik (szinoním) megnevezésére , mivel a farok ténylegesen vékony, hosszú, hajlékony, sokszor íves, és az állat végén található.

A KAN szóban egy másik "farok" megnevezése sejlik...

 

"Neked meg  biztosan falra hányt borsó az egész és csak hiába mondom,  mert te kitaláltad hogy  ez "farok""

Félreérted az egészet!

Én a gyökszóra mondtam, hogy FAROK jelentése van, s ez igaz is. Ugyan úgy, ahogyan a PIR gyökszónak is TŰZ jelentése van, de ma már nem használjuk.

Azaz, annak a bizonyos testrésznek amit egykor KÁNY néven neveztek, ma FAROK az elterjedt megnevezése.

 

"A FÜGGŐ szó a FÜGGÖNY  előzménye. FÜGGŐN volt elhelyezve,  tudom ez felfoghatatlan.))"

Az a baj, hogy sokszor eszedbe jut valami, és azt gondolod, hogy az úgy helyes. Nem jársz utána, nem ellenőrzöd, mi benne az igaz, vagy a hamis....

Nos a függöny esetében is ez a helyzet. Azt gondoltad, hogy a függönyt függőkre akasztják, amik egy sínem mozgathatók. Ez igaz egy adott korban, de nem volt igaz egykor, és a mai modern függönyök sem mindig lógnak függőkön... Nem ez a jellemzője.

A függönyt az ablak fölé erősítették és két oldalt megkötötték, hogy ne lógjon be. Azután karikákat varrtak rá (nekünk is volt ilyen függönyünk évtizedekkel ezelőtt), s ezeken keresztül tolták át a a függönyrudat. Ezek nem függők, hanem simán csak karikák, amik arra szolgáltak, hogy a függönyt szét lehessen húzni, s nem kellett oldalt megkötni. Később találták ki a csipeszes megoldást, egyszerűsítendő a le- és felakasztását. No, ez már valóban függőnek nevezhető, mivel egy gurigurin lógott le.

de a függöny megnevezése nem erre a korra datálható, hanem jóval korábbra, amikor még nem voltak ilyen kifinomult technikák a kelme "felszerelésére".

 

"Célkeresztben   a magukat "átadó"  nyelvként  kamuzók vannak,  úgyhogy legkevésbé foglalkozom most a kínaival."

Éppen ezért (is) hozakodtam elő a kínai szavak felépítésével, igazolandó, hogy náluk is hasonló képlet szerint történik a szavak felépítése.

Ugyanakkor sokszor említem meg, hogy hasonló alakú és jelentésű szavak minden további nélkül előfordulhatnak különböző nyelvterületen anélkül, hogy bárki átvette volna őket. Egyszerűen ők is hasonló hangokból építették föl azokat, mint mi, vagy társaik.

 

Halkan jegyzem meg, hogy az átadás-átvétel legharcosabb képviselője éppen Te vagy, aki minden idegen szót magyarból átvettnek tartasz, holott ennek a fordítottja is igaz lehet, hiszen az általuk átvettnek minősített szavak éppúgy illeszkednek az "átvevő" saját nyelvi rendszerébe, mint a miénkbe.

Én valószínűbbnek tartom, hogy itt Európában, annak is a közepetáján - még az ősgyökök, gyökök idejében - nagyjából egységes volt a nyelvi kultúra, s csak a későbbiekben alakult másképp a nyelvek fejlődése a kisebb területi egységek és a létrejött nagyobb közösségek  elszigeteltsége (napi kommunikáció hiánya)  okán.