Senkit nem akarok megbántani, de elképesztő, hogy a magyar embert mennyire más lelkületből "gyúrták", mint engemet.

Hát a faszt érdekel engem mi lesz Brownnal, meg hogy véget ér vagy sem a pályafutása, engem az érdekel, hogy a csapatommal mi lesz, mert a bérletemmel szeretnék minél nagyobb élményeket átélni a helyszínen és ehhez minél jobb és egészséges játékosokra van szükség. Édesapám például úgy fogalmazna, hogy Brown átkúrta a klubot, mert azt mondta egészséges.

Pont mai két eset példaként, hogy egyszerűen az emberek egészen máshogy gondolkodnak, mint amit én elvárnék és emiatt nagyon mérges vagyok.

- Ma kellett volna megjelennie egy talán leendő munkatársnak próbanapra, de megbetegedett. Erre a másik munkatársam azért sajnálja , mert hogy a holnap kezdődő nyaralásával mi lesz ennek az illetőnek. Hát a faszt érdekel, a munkahelyével legyen szolidáris, hogy a mellé tervezett munkatárs ügye így húzódik.

- Szintén ma valaki nekidurran bentről kifelé az üvegajtónak, hát ott is kit sajnál? Az illetőt persze, hogy nem lett e baja, nem hogy arra gondolna, hogy ha kitörik az ajtó akkor hetekig nincs munka és nem az ajtónak nekidurranó illető fizeti őt.

Szóval ma már kikészültem az ilyen gondolkodásmódtól. Ha sérült valaki, akkor minél gyorsabban csere kell, egyedül ez érdekel engemet.