1:  Az utolsó magánhangzó  következetes jelenléte  a KARÓLÁB(Ú)  és  KARALÁB(É)  szavaknak  a végén  egyértelműen a szándékos melléknévképzésre utal.   Régről még "LÁBAS"  véggel is olvasható ami  szintén egy  melléknévi képzet.   Számomra egyértelmű.    

 

Továbbra is állítom  hogy a kifejezéseink egymásból is fejlődnek,  ilyenkor  a hangalak is nagyon  közeli marad, ahogyan esetünkben is,  tehát szó sincs arról hogy  ne hasonlítson az eredetire.  Sőt  látványosan hasonlít az eredetire,  de mégsem ugyanaz,  hiszen új szó születik meg ilyenkor ,  mondhatjuk hogy gyakorlatilag a régiből.   Teljesen irreleváns hogy összetett a szó vagy sem.    Az a lényeg hogy  új szó születik,  tehát dukálhat egy új hangalak hozzá.    Hiszen az eredő kifejezésünk  egy főnév jelzője,   most viszont egy főnevet nevezünk meg vele. 

 

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

CSILLOG  ige a CSILLAG főnév alapja.      Ezen nincs mit vitatni  és én ezen nem is fogok vitázni.  

 

Ez nem olyan viszony mint a példákban hozott  forgat---forgatag és a többi.      Ez utóbbinál tovább toldjuk a---gat  és-- get  gyakorítóképzős szavakat.   A CSILLOG---CSILLAG  viszonyban meg nincsen toldás,  hanem egyetlen magánhangzó  változás  és az igéből  főnevet nevezünk meg.   Méghozzá tudatosan.

 

Hasonló apró változtatással  ugyanilyen viszony áll fenn :      HÚZOTT---HUZAT  (párnahuzat),    VON(O)TT----VONAT ,    KÖTÖTT  dolog KÖTET  lesz.    A ló ha ZABOL akkor ZAB  amit fogyaszt és  lesz ZABÁL  . 

 

A BUBORÉK  az egy BE-BUROK,    a BETETT  dolog lesz a BETÉT .     A  NÁDAS  az NED(V)ES  és ami  VILLAN  az még VILLANY  is lehet meg VILLÁM.      Én  a  túl   merev  és körülményes  dogmák helyett   inkább  szeretem megnézni ami ténylegesen előttem van,    és az efféle kapcsolódásokból  kisebb könyvet is össze lehetne simán írni.

 

A szavak egymásból is képződnek,  egy ige  múlt idejű alakjából főnév képződik.   Ami TÖRTÉNT  az  TÖRTÉNET  lesz ,   az ÍGÉRT  dologból ÍGÉRET  lesz,  a főnevünk végén az ige múlt  idejét jelölő T-je  van ott ! 

 

A többire még írok később,  de az ENTER/ENTRE  és az INTER   alapjelentése( B)ENTRE,  már többször  írtam részletesen róluk a latin és az angol szavak esetében...