"Egy hullámszakasznak van eleje és vége, vagyis egy „darab”, aminek adott értékű energiája van."

Pontosan így van. Egy atom által keltett hullámszakasz kb. 3 méter, amely kb. 10 nanoszekundum idő alatt keletkezik. De ez egy göbhéj, mert az atom minden irányban sugároz. A gömbhéj vastagsága a 3 méter, és több millió rezgést tartalmaz. 

Ha a gömbhéjból kivágunk egy vonal mentén egy sugarat, akkor kapjuk meg a hullámszakaszt, vagy hullámdarabot, amely 3 méter hosszú. 

 

 

"Amikor ezek a szakaszok összefonódnak, egymásba érnek a végek, akkor végtelen lesz a hullám?"

 

Nagyjából ez történik a lézer esetében. A készülékből kilépő fénysugár egyirányba van fókuszálva, és a hullámdarabok azonos fázisban vannak. Így akár többszáz méteres azonos fázisú sugarat is elő lehet állítani. 

De a természetes fényszakaszok nem kapcsolódnak össze, mert különbözik a fázisuk. 

"A kibocsájtó és a detektáló között hány „hullámszakasz” fér el az „összefonódás” során?"

A természetes fénydarabok nem fonódnak össze. Azért látszik mégis folyamatosnak a fény, mert több ezer fényszakasz jut a szemedbe másodpercenként, még akkor is ha csak 1 atom fényét vesszük figyelembe. De egy fényforrás sok milliárd atomból áll. Ezek sok milliárd fénydarabot sugároznak ki, amelyeket a szem nem képes elkülöníteni. (már 100 fellvillanás/s esetében is folyamatosnak látszik a fény az emberi szem számára.)