"Úgyhogy fel kell tételezzem józan ésszel hogy  minden bizonnyal eleinte  csak egy jellemzése volt a KARÓLÁBÚ  kifejezés ennek a zöldségnek,  majd ez idővel reá is ragadt  mint  megnevezés"

Így van! Én is ezt mondom. És igen, ez a jellegzetessége maradt rajta megnevezésként. Így működik a gyökalkotás és a szóalkotás egyaránt.

 

"Viszont később igény merült fel hogy önálló neve legyen,"

Készen volt a szó a zöldség megnevezésére, milyen igény merülhetett még fel?

 

"ezért egy minimális módosítással  egy új  hangalak és ezáltal egy új szó lett,  immár egy főnév a zöldségre."

Mihez képest lett új? A karólábhoz? Ehhez képest nem kellett új szót alkotni, mert ilyen szó már volt és csak a zöldségre vonatkozott, semmi másra, így semmilyen újdonság nincs benne. Egyébként a karóláb(ú) is főnév...

 

Amúgy nagyon sokszor elmondtam, ilyen szóalkotási formula nincs. A gyökökbe általában a saját jelentésük alapján kerülnek a hangok.

 

"SZŐR  szó is erre épül, hiszen a  SZŐRZET is egy  SZORZAT !   Ugye milyen logikus?... "

Egyáltalán nem logikus.

Vedd figyelembe a két szó megalkotásának időbeli szükségszerűségét és azonnal rájössz hol a hiba.

Ui. a szőr(-zet, -me) megnevezések több-százezer évesek lehetnek, megelőzve a szőrmeruha készítésének eddig ismert kb.300 000 éves múltját. A szorzás viszont ennél jóval későbbi matematikai szükséglet alapján keletkezett szó, feltehetően a társadalommá szerveződés és/vagy a kereskedelem igényeinek kielégítésére

 

"A   SZŐR ,  SERTE,  SÖRTE,   SERTÉS  nyilvánvalóan összefüggnek,  és egymásból alakultak/fejlődtek."

Ki van zárva. A két szó (szőr és serte) jelentése különböző.

Az igaz, hogy a serte, sörte, sertés szavak összefüggnek, és a sertés a sörte toldalékolásával jött létre.

 

"Hát  én élek az alapos gyanúval hogy az "idegen"  nyelvek részben  szándékosan torzították az eredeti szavakat  és változtatták el   őket."

Ugyan mi a fene késztette volna őket szándékos változtatásra?  Ez csak és kizárólag az adott szó átvételekor fordulhat elő, mikor a saját kiejtési rendszerük szerint módosítják egy idegenből átvett szó hangját. De a szavak (gyökök) nagy többsége nem átvétel, hanem helyi szóalkotás eredménye.

 

" De említhetném az olasz/spanyol/latin/francia  stb.  vonalat is."

Persze, hiszen ezek mind újlatin nyelvek, azaz latinból átvett szavak sokaságát tartalmazzák. Az átvett szavakat pedig a saját kiejtésükhöz igazították, és eszük ágában sem volt szándékosan módosítani rajtuk, hanem egyszerűen így tudták kiejteni azokat. Ez nem szándékosság - még, ha annak látszik is - hanem egy olyan szükségszerűség, melyet a kiejtési sajátosságok törvényszerűen megkövetelnek. Pl mi a winchester szót teljes másképp ejtjük, mint az angolok, s nem azért, mert mi szándékosan megmásítottuk a hangokat, hanem azért, mert a mi nyelvünkből hiányoznak bizonyos angol kiejtésre jellemző hangok, ezért nem is tudjuk azokat kiejteni, s ezeket legközelebb álló saját hangokkal helyettesítünk.